Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szó... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI LÁSZLÓ, az LMP képviselőcsoportja részéről:
917 Az is megtalálható a szövegben, hogy az ország összes vörösiszaplerakójának tartalma veszélyes hulladék, kivéve talán éppen ezt az ajkait, amiről beszélünk, és kérdés, hogy egy rendes országban ez hogyan fordulhat elő. Ez megi nt csak több, előttünk lévő kormány felelősségét felveti, hogy ez hogyan fordulhatott elő. Kiderül a jelentésből, hogy a testület egyéves munkájával sem tudta kideríteni, hogyan kellett volna minősíteni a kiömlött lúgos zagyot, vajon technológiai folyadékn ak vagy pedig hulladéknak, és ez a jogi bizonytalanság nyilvánvalóan egyik oka volt a katasztrófának. A legkomolyabb aggályok a hatósági tevékenységgel kapcsolatban merültek fel. Az engedélyezés építéshatósági szabályozatlansága nagyon súlyos fogyatékosság . A jelentés itt elég jól feltárja azt, hogy már annak idején, a nyolcvanas években a Veszprém Megyei Tanács V.B. illetékes osztálya, illetve az Építési és Városfejlesztési Minisztérium között milyen hatásköri vita volt, és később, amikor a tárolókazetták magasítására kértek engedélyt, akkor Ajka város jegyzője hárította el magáról a hatáskört. Nem lehet megállapítani, hogy a 2010ben bekövetkezett baleset építéshatósági kijelölésének éppen hogyan kellett volna történni. Devecser város jegyzője és Veszprém város címzetes főjegyzője hárítja egymásra a felelősséget. És én azt gondolom, ez egy rendes országban nem fordulhat elő. A Fővárosi Ítélőtábla 2010. decemberi végzésében eljáró hatóságul végül a felügyelőséget jelölte meg, utólag, ugye, és az indoklásában rögzítette, hogy a vörösiszap tárolásának tevékenysége mind a hulladék fajtáját, mind pedig a kezelését illetően a Hgt. hatálya alá tartozik - ezt a Hgt.t ma éjszaka fogjuk tárgyalni újabb verziójában. Kifejtette továbbá, hogy tekintettel arra, hogy az é pítési hatóság engedélyezési eljárására csak akkor kerülhet sor, ha a hulladéklerakó nem egységes környezethasználati engedély köteles, ezért nincs jelentősége, hogy a létesítmény a sajátos építményfajták körén kívül esike, mert e szabályozásból kitűnően az egységes környezethasználati hatósági eljárások egymást kiváltó eljárások. Az ítélet ellenére csak 2011. január 1jétől rendeződött ez a kérdés megnyugtatóan, mert akkor lépett életbe az a törvénymódosítás, amit már e parlament fogadott el. Ez a jogszab ály egyértelműen kimondja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartoznak a bányászati hulladék kezelése és az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatba vétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása kapcsán indított enged élyezési eljárások. Itt kell megjegyezni, hogy a kolontári katasztrófa kapcsán is felmerült, hogy a hatósági tevékenységet érintő dilemmák közül máig ez az egyetlen, ez az egyetlen, amit jogi eszközökkel sikerült rendezni. Említettem, hogy a városi és a kö zségi jegyzők szerepe mi volt. Itt akár a gát, tározófalmagasítás kapcsán, akár más hatósági események kapcsán a hatáskört egymáshoz tologatták, és gyakorlatilag az derült ki, hogy nincsen hatáskörrel rendelkező építéshatóság, amelyik állékonysági szempo ntból megvizsgálta volna ezeket a létesítményeket. És ebből következik, hogy ezeket senki nem is ellenőrizte. Ez az egyik legsúlyosabb fogyatékosság, ami a katasztrófa okai között feltárható. A bányakapitányság szerepe is felmerül ilyen szempontból. Említe ttem, hogy a bányászati irányelv átültetése, implementációja rosszul, hibásan történt meg a magyar jogba. Az uniós jog bányászati hulladéknak tekinti, a feldolgozás helyétől függetlenül, az ilyen típusú anyagot, és hogy ha annak idején ez a jogszabály megf elelőképpen lett volna átültetve a magyar jogba, akkor biztosan nem jutottunk volna idáig. A környezetvédelmi hatóságok is rengeteg mulasztást követtek el az évek folyamán. A technológiát a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felü gyelőség engedélyezte egységes környezethasználati engedélyezési eljárás folyamán, és az elérhető legjobb technológiának minősítette azt, ami ott folyik. Azt gondolom, hogy ez eléggé el nem ítélhető.
