Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szó... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI LÁSZLÓ, az LMP képviselőcsoportja részéről:
918 Az egységes környezethasználati engedély hulladéklerakók ént, de nem veszélyes hulladéklerakóként definiálta a tározót, és utána rengeteg aggály merült fel annak érdekében, hogyan fordulhatott elő, hogy nem veszélyes hulladékként minősítették az itt tárolt anyagot. Ha a felügyelőség hatásköre és feladata lett vo lna az éves gyakorisággal történő ellenőrzés, ez valószínűleg megtörtént, le is lett papírozva, de ez mindig csak szemmel történő szemrevételezés volt, soha nem történt semmiféle olyan vizsgálat, ami a gátaknak, a tározó falának az állékonyságát vizsgálta volna, vagy pedig a vörösiszap tetején elhelyezkedő lúg mennyiségére irányult volna, és így tovább. Én azt gondolom, hogy a környezetvédelmi hatóság szerepe itt nagyon komolyan felvethető, hiszen rengeteg hiányosságot és fogyatékosságot tár fel a vizsgálób izottság jelentése is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy aki éveken át az engedélyező környezetvédelmi hatóságnak volt a vezetője, az még az elmúlt hetekben is a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára volt, és csak mostanában távozott ebből a p ozícióból. Nem tudjuk, hogy mit végzett másfél év alatt, mi volt a dolga. Azt sem tudjuk, hogy miért távozott, de mindenesetre előfordulhatott ebben az országban az, hogy akivel kapcsolatban még személyes felelősség is felvethető, az kormányfőtisztviselő lehetett. A katasztrófavédelmi szervezetek felelősségét is vizsgálja a jelentés. Itt elhangzott, Kepli Lajos bizottsági elnök úr is elmondta, hogy nem sorolták be a Seveso II. irányelv alapján ezt a létesítményt, és ez vezethetett oda, hogy aztán ellenőrzé si jogköre sem volt a katasztrófavédelemnek. Én azt gondolom, ez is egy nagyon komoly fogyatékossága a magyar hatósági rendszernek, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez a katasztrófa bekövetkezhetett. Összességében a hatóságok együtt nem működése volt az eg yik fő oka annak, hogy idáig eljutottunk. A különböző szakhatóságok egymástól teljesen függetlenül, egymás munkájáról nem tudva, sokszor tudomást nem véve működtek. A hatóságok kooperációjának teljes hiánya a katasztrófa egyik legfőbb előidézőjének tekinth ető. Én azt gondolom, sommásan ez így kijelenthető. Nem tudom, hogyan fordulhatott elő, hogy rengeteg szakhatóság jelzi az aggályait a bizonyos egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, és az engedélyt a hatóság mégis kiadja, márpedig a kolont ári tározó esetében ez történt. Érdemes megjegyezni, hogy hatósági ellenőrzési események a katasztrófa bekövetkezte előtti hónapokban is történtek, nagyjából ugyanilyen igénnyel és ugyanilyen igényességgel. És itt, én azt gondolom, ennek a vizsgálóbizottsá gnak a hatósági és a politikai személyes felelősséget is vizsgálnia kellett volna. Nem beszélve arról, hogy a környezetvédelmi hatóságoknál az én emlékezetem szerint legalább az első Orbánkormány óta minden egyes alkalommal történtek olyan leépítések, hat áskörmegvonások és ellehetetlenítések, amelyek aztán oda vezettek, hogy ebben az országban szinte bármi megtörténhet. Ez a kormány is felelőssé tehető abban a tekintetben, hogy a kormányváltás óta elég komolyan megvágta az állományt és a forrásokat, és a t apasztalt szakemberek jó részét eltávolította a hatóságoktól. Azt egyébként példátlannak tartjuk, hogy hónapokkal a bizottsági tevékenység befejezése után, az ügyészségi meghallgatások során kerülnek elő olyan szempontok és olyan tények, amelyek sokkal ham arabb ki kellett volna hogy derüljenek, nevezetesen az, hogy a MAL Zrt. illetékesei már órákkal a gátszakadás bekövetkezése előtt tudtak olyan jelekről, amelyek intőek voltak. (15.50) Ennek ellenére nem kezdeményeztek semmiféle katasztrófavédelmi eseményt, és nem kezdődött el a kitelepítés. Kérdezem, hogy ezek a tények miért nem derültek ki a vizsgálóbizottság munkája folyamán, és hogyan lehet az, hogy csak az ügyészségi iratokban lehet ilyesmit olvasni. Tisztelt Ház! Az elfogadásra váró határozat 3. pontja szerint jogszabálymódosításokra, a hatósági engedély színvonalának javítására, az ellenőrzés szigorítására, a hulladékbesorolás felülvizsgálatára, a pénzügyi felelősségi viszonyok rendezésére és a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésére van szükség. E zzel maximálisan egyet lehet érteni, annál is inkább, mert mi ezt már
