Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Bejelentés az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájáról - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
670 leült a földre, a rendőrök próbálták felsegíteni, neh ogy megfázzon. Végül is félrevonultak, és engem gond nélkül beengedtek a Parlamentbe, a Kossuth térre. Mögöttem is voltak aktivisták, és voltak autók. Végül is azt mondhatom, hogy feltartóztattak, de, mondom, az a tíz perc belefért az életembe, főleg azutá n, ahogy elmondtam, voltak ebben szórakoztató részek is. Az előbb beszéltek képviselőtársaim a mártíromságról. Én kiegészíteném azzal, hogy van egy másfajta értékelése is az ott történteknek. A meghirdetett tüntetés a demokráciáról, a jogállamiságról, a kö ztársaságról szólt, ugyanakkor én utólag úgy értékelem, hogy az LMPs képviselők talán jobban szerettek volna egy kis diktatúrát. Egész biztos vagyok abban, hogy jólesett volna nekik egy kis gumibotozás, esetleg egy rendőr oldalán meglátott vipera, vagy es etleg egy azonosító nélkül felfedezett rendőr, egy lovasroham vagy egy börtönudvaron történő megaláztatás. Ezekről ma már szót ejtettünk, és azt hiszem, hogy azon a napon a jogállamiság és a demokrácia igazolódott, az, hogy Magyarországon demokratikus rend szer és jogállam működik. Ez után a kitérő után térjünk vissza a közkegyelemről szóló törvényjavaslatra. Minden törvény annyira erős, amennyire erős a szelleme. A méltányosság és ezen belül a közkegyelem gyakorlásának lehetősége éppen azért nélkülözhetetle n eleme a demokratikus jogállamiságnak, mert lehetőséget ad arra, hogy a törvény szellemét érvényesítsük olyan rendkívüli esetekben, amikor a törvény betű szerinti értelmezése erre nem ad lehetőséget. Vannak helyzetek, amikor az egyébként világos és megbíz ható törvények betű szerinti értelmezésénél fontosabb a törvény szellemét, vagyis a morális szempontokat érvényesíteni. Magyarország új alaptörvényének és a hozzá tartozó sarkalatos törvényeknek a megalkotása, elfogadása olyan történelmi helyzet, ami hossz ú évtizedekre befolyással lesz az ország és minden magyar ember jövőjére. Ilyen kivételes történelmi helyzetben nekünk az a feladatunk, hogy a törvény szellemét, tehát a morális szempontot érvényesítsük, ezzel bizonyítva, hogy az új magyar alaptörvény mind en magyar emberért született, minden magyar érdekét szolgálja. Az új magyar alaptörvény pedig világosan fogalmaz: mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez tehát az új magyar alaptörvény szelle me, és ebben a konkrét esetben ez a legfontosabb szempont, amit érvényesítenünk kell a közkegyelem gyakorlásával. A törvények tisztelete nem épülhet másra, mint arra a gondolatra, hogy a törvények vannak értünk, nem mi vagyunk a törvényekért. A törvények s ohasem döntenek helyettünk. A döntés mindig az ember morális felelőssége. Ezt ajánlom az önök figyelmébe akkor, amikor elfogadásra javaslom ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönj ük szépen. Nem látok több bejelentkezőt. Megkérdezem Gulyás Gergely képviselő urat, hogy kíváne az előterjesztők nevében szólni a vita végén. (Gulyás Gergely: Nem.) Nem kíván. A vitát lezárom. (Zagyva György Gyula: Én még szót kértem.) Képviselő ú r, nem kint kellett volna lenni a páholyban, hanem bent az ülésteremben, és akkor szót tudtam volna adni időben. Lezártam a vitát már hamarabb, úgyhogy már nem tudok sem kétperces, sem más szóra lehetőséget adni. Módosító javaslat érkezett az előterjesztés hez, így a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerítünk sort. Bejelentés az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájáról ELNÖK (dr. Ujhelyi István) :
