Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója:
647 Parancsoljon! GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 21 évvel és há rom nappal ezelőtt tárgyalt és fogadott el az Országgyűlés utoljára közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Akkor az előterjesztő Göncz Árpád köztársasági elnök volt. Most véleményünk szerint a Lehet Más a Politika december 23ai akciója teszi i ndokolttá, hogy fideszes képviselőtársaimmal az Országgyűlés számára újabb közkegyelmi törvényt ajánljunk elfogadásra. Nyilvánvalóan ma az előterjesztőnek, a Fideszfrakciónak más a viszonya az eseményekhez, mint a több mint 21 évvel ezelőtt előterjesztett javaslatot jegyző államfő viszonya volt a taxisblokádhoz. Akkor a köztársasági elnök, bár legcsekélyebb mértékben sem utalt rá, de valószínűleg maga is érezte, hogy komoly felelőssége van abban, hogy Budapesten tömegesen követtek el bűncselekményeket egy olyan kormány jogszerű, bár kétségkívül komoly társadalmi felháborodást kiváltó döntésével szemben, amelyre alig több mint 150 nappal azután került sor, hogy 40 év kommunista diktatúrájának gazdasági és erkölcsi csődjével terhelten egy szabadon választott legitim kormány lépett hivatalba. (0.10) Az akkori államfő a törvényes rend helyreállítása helyett a jogellenes módon tiltakozók követeléseit részesítette előnyben, majd afölötti igyekezetében, hogy a rend helyreállítására ne törvényes erő, hanem megállapo dás folytán kerüljön sor, teljes egészében félretette azt a hadseregfőparancsnoki jogkört, amelyet az akkori alkotmány - a ma hatályos alaptörvénnyel egyezően - a köztársasági elnök számára nem érdemi utasítási jogként, hanem alkotmányjogi jogállása része ként biztosított. Csupán azért időztem ilyen hosszan a rendszerváltozás utáni közkegyelem joggyakorlatát egymagában megtestesítő esemény felett, hogy teljesen egyértelművé tegyem, hogy a jelen előterjesztés oka a legcsekélyebb mértékben sem az, hogy a Fide sz frakciójának bármi köze lenne azon nem vitásan, az LMP képviselői által is elismerten jogellenes cselekményekhez, amelyek miatt arra teszünk javaslatot, hogy az Országgyűlés éljen a közkegyelem gyakorlásával. A Fidesz a szabadság és a törvényes rend pár tja. Elkötelezettek voltunk és vagyunk az alkotmányos alapjogok és különösen a gyülekezési jog törvényes keretek között történő zavartalan gyakorlásának biztosítása mellett. Ezért különösen meglepő volt, hogy nem csupán az akcióról lemaradt, de később aztá n szánalmas sietséggel csatlakozni igyekvő szocialisták, de még az LMP láncos harcosai is a kordonbontásban igyekeztek tettük eszmei megalapozottságát fellelni, pedig a két cselekedet között nem hasonlóság, hanem feloldhatatlan ellentmondás van. A kordonbo ntás lényege a gyülekezési jog azóta már jogerős bírósági ítélet által is megállapítottan jogellenes korlátozásával szembeni fellépés volt, így a cselekmény éppen a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását kívánta lehetővé tenni. Történt mindez néhány hónappal azután, hogy a hatalom brutális erőszakkal félemlített meg tömegesen olyan embereket is, akik a gyülekezés alkotmányos alapját egy, a rendőrség által tudomásul vett rendezvényen békésen gyakorolták. Végül attól se tekintünk el, hogy valamennyi, a kordonbo ntásban részt vevő képviselő lemondott mentelmi jogáról - erre szabálysértés esetén van lehetőség, bűncselekmény esetén nincs , majd a bíróság a szabálysértési eljárást a társadalomra veszélyesség csekély foka miatt megszüntette. Ehhez képest a Lehet Más a Politika akciója nem a gyülekezési jog törvényes gyakorlására irányult, hanem szándékosan a gyülekezési törvényben nevesítetten jogellenes célt, az Országgyűlés munkájának ellehetetlenítését kívánta megkísérelni. A gyülekezési törvény összesen három neve sített okból teszi lehetővé a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását, illetve megtiltását. Ezek közül az egyik éppen a népképviselet munkájának akadályozása. Így tehát, míg a kordonbontás célja az volt, hogy a gyülekezés jogát bárki
