Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Dr. Balsai István a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése, valamint dr. Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgy... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
573 sok mindent, leginkább a kormány fennhatósága alá tartozó szervek működését; nem vizsgálhatja és nem teheti elemzés tárgyává a bíróságok munkáját. Ezt megteheti egy jogtudós, megteheti egy jogvédő iroda; nem teheti meg egy kormányzati személy, és főkén t nem teheti meg az Országgyűlés. (18.10) Ezt egyébként a 2010. májusi országgyűlési határozat vitájában is elmondtuk. Ehhez képest érdemes végignézni, hogy akkor egyáltalán mi értelme van - bár feltehetően jobb lenne, ha erre a kérdésre az azóta itt már n em szolgáló alkotmánybíró adna választ, vagy esetleg a kinevező miniszterelnök - mégis egy ilyen miniszterelnöki megbízottnak. 2006 őszét és egyáltalán az MSZPSZDSZkormány időszakában történt különböző rendőrségi eseményeket elég sok furcsa köd és homály borítja. Éppen ezért lenne értelme egy kormányzati személy működésének abban - nyilván kiegészülve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy az erre hivatott rendészeti szervek munkájával , hogy a különböző tényeknek utánaeredjen. Lenne értelme egy ilyen mi niszterelnöki megbízott munkájának, ha a munkálkodása végén tisztábban látnánk abban a tekintetben, hogy például az akkori miniszterelnök, különböző miniszterek vagy más politikusok konkrétan milyen utasításokat adtak; hogy a különböző gyanús események, am ik belengték a 20042009 közötti időszakot, valójában mire vezethetők vissza. Ha a kormányzat kirendel egy ilyen személyt, ennek a személynek elvileg rendelkezésére állhatna egy olyan információs bázis, amely segítene oszlatni a ködöt a 20022010 közötti i dőszak gyanús ügyeit illetően. Nem ez történt, hiszen nagyon sok esetben most, a Balsaijelentés után sem látunk tisztábban. De szeretném még egyszer hangsúlyozni, a különböző politikai megállapítások vagy politikai lózungok megírása aligha lehet egy minis zterelnöki megbízott feladata, erre ott van Habony Árpád, ehhez tehát nem kell külön miniszterelnöki megbízottat kirendelni. A másik kérdés, hogy egy miniszterelnöki megbízottnak milyen felelősséget lehet vizsgálni. Jogi felelősséget semmiképpen, de a poli tikai, erkölcsi és főként a szakmai felelősséget annál inkább. Keveset beszélünk erről, de a büntetőjogi vagy éppen polgári jogi felelősségre vonás mellett elég érdekes lehet az, hogy adott esetben a rendészeti szerveken belül vagy a különböző minisztérium okon belül milyen függelemsértések történtek, amelyek az adott jogág szankciórendszere alapján szankcionálhatók a különböző utasítások vagy különböző ellenőrzések elmulasztása tekintetében. Arra lenne jogosítványa és lehetősége egy miniszterelnöki megbízot tnak, hogy ennek utánaeredjen; ezt se tette meg Balsai István. Végezetül lehet olyan feladata egy miniszterelnöki megbízottnak, hogy levonja 2006 őszének a tanulságait, és intézményes biztosítékokat adjon arra, hogy Magyarországon ilyen soha többé ne fordu lhasson elő. Például az előzetes letartóztatás intézményének újraszabályozására adhatna különböző jó tanácsokat, megoldási javaslatokat. Nem tette meg ezt sem Balsai István, úgyhogy a költői kérdés az, hogy mennyivel vagyunk előbbre 2006 őszéhez képest azo nkívül, hogy most éppen önök kormányoznak és nem Gyurcsány Ferenc. Mi történik, ha Gyurcsány Ferenc visszatér? Milyen intézményes biztosítékok vannak most a kezünkben 2006 őszéhez képest, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő? Arra is szeretném emlékez tetni önöket, hogy ebben a jelentésben olyan politikai megnyilvánulások vannak, mint például hogy Gyurcsány Ferenc ezekkel a cselekményekkel kívánta maga mellé állítani a közvéleményt. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Ha egy miniszterelnöki megbízotta t rendel ki a miniszterelnök, akkor az tényeket derítsen föl, és ne politikai megállapításokat tegyen. Elméleti, szemléletbeli és logikai vita is van ezzel a jelentéssel kapcsolatban. Az elméleti vitát illetően a legfontosabb problémának azt látom, amikor Balsai István a képviseleti népszuverenitás, tehát a parlament dominanciája mellett érvel. Ezt a vitát már többször megpróbáltuk lefolytatni az elmúlt másfél évben. Egy jogállamnak az a sajátossága, hogy egyik hatalmai ágnak sincs dominanciája. Tudom, önök azt gondolják, hogy kaptak kétharmados felhatalmazást, és az a korlátlan hatalomgyakorlásra adott felhatalmazás. Nem így van! Akár kétharmados, akár
