Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Dr. Balsai István a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése, valamint dr. Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgy... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
574 négyötödös, akár bármekkora felhatalmazást kap valaki a választóktól, tudnia kell, hogy egy jogállamban a parlament működése is korlátozott. A parlamentnek sincs korlátlan hatalma, éppen ezért a képviseleti népszuverenitás dominanciájáról értekezni teljes tévút. Másrészt azt a kijelentést teszi Balsai István, hogy jogállamban nem maradhatnak büntetlenül bűncse lekmények. Van egy rossz hírem: sajnos igen. Ha nem sikerül valakiről bebizonyítani a bűnösségét, akkor az bizony büntetlenül marad. Pontosan az lenne a feladata egy kormányzati megbízottnak, hogy a kormány rendelkezésére álló tényeket derítse fel. Harmadr észt vitánk van abban is, hogy egyáltalán mit tekintünk bűncselekménynek. Az egyszerű gyanú esetén nyomozást kell elrendelni. Tehát ha Balsai Istvánnak vagy bárki másnak egyszerű gyanúja van valamely ügy tekintetében, akkor tessék nyomozást elrendelni. Ehh ez képest itt van a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének az a gyűjtése, hogy hány ügyben történt már meg a feljelentés az elmúlt években, és Balsaijelentés ide, emberi jogi bizottsági jelentés oda, ezek az ügyek nem haladnak előre, és a köd nem oszlik. Van egy szemléletbeli különbség is közöttünk. Balsai István olyan megjegyzéseket tesz például a 2006. október 23ai eseményekkel kapcsolatban, hogy nem a célszemélyeket verték meg és szállították el. Itt azért álljunk meg egy szóra! Egy jogállamban még a c élszemélyekkel, tehát még a bűnelkövetőkkel kapcsolatban sem alkalmazhat törvénytelen módszereket a rendőrség. Az egy dolog, hogy békés tüntetésre rátoltak egy oda nem való tömeget, az egy dolog, hogy békés járókelők szemét kilőtték, de például én magam lá ttam - hiszen a Hír TV közvetítette élő egyenesben , hogy a Madách térnél rendzavarókat földre visznek, majd a fejüket rugdossák. Azért emellett sem mehetünk el szó nélkül! A bűnelkövetőkkel szemben sem jogosult bármilyen módszer bevetésére a rendőrség eg y jogállamban. S arról se feledkezzünk meg, hogy komoly logikai bakugrások is vannak ebben a jelentésben. Például egy francia parfüm elvételéről ír a Balsaijelentés, de ha ezt alapul veszi, akkor hivatkozzon arra is, hogy mivel támasztja alá az ilyen és a z ehhez hasonló események meglétét. Összességében azt látom, hogy meglehetősen hiányos a tények, főként az olyan tények felsorolása tekintetében a jelentés, ami nem mások jelentéséből van összeolló zva, hanem kifejezetten a kormányzati apparátusból nyerhető ki. Azt tudom mondani, hogy ennél akár a Morvai, akár a Gönczöl, akár a Pappjelentés vagy éppen az emberi jogi bizottság jelentése is sokkal alaposabb volt. Ha terrorcselekményről beszél és ezt nem politikai célzattal teszi, akkor legalább a valószínűsítés szintjén rögzítenie kell a célzatosságot, ami tényállási eleme a terrorcselekménynek, tehát hogy kifejezetten a megfélemlítés célzatával vetette be, mondjuk, a lovas rohamot Gyurcsány Ferenc. Bizonyítani kell azt, hogy Gyurcsány Ferenc utasított, és bizonyítani kell a célzatot. Itt nem járunk előbbre, mint a különböző publicisztikai elemzések. Látom, hogy nagyon ingatja a fejét képviselőtársam, ezért egy dolgot hadd idézzek fel az akkori időkbő l. Én ügyvédként akkor képviseltem egy ellenzéki vezetőt, aki azóta miniszterelnök lett, akit azért pereltek be, mert azt találta mondani, hogy politikai utasításra (Dr. GaudiNagy Tamás: Felmentést kaptál, András?) - nyilvános az az információ, Gaudi képv iselőtársam, amit elmondok - vetették be a rendőrséget 2006. október 23án. Egy ellenzéki politikus, egy pártpolitikus megfogalmazhat ilyet. S vélhetően igaza is volt. De amikor egy kormányzati jelentés készül, amikor egy miniszterelnöki megbízott azzal a küldetéssel dolgozik, hogy új tényeket nyerjen elő, ez a megállapítás nagyon soványka. Konkrét tények kellenek ahhoz, hogy a terrorcselekmény gyanúját meg lehessen fogalmazni. El lehet mondani politikusként és elmondhatja bármelyikünk, az a gyanúja, hogy p olitikai utasításra történt a rendőri beavatkozás; ez egy politikai megállapítás. De ha terrorcselekménnyel vádolunk valakit, ehhez több kell. (18.20) Ehhez legalább a valószínűsítés szintjén a célzatot és azt, hogy konkrétan ki adott utasítást, legalább v alószínűsíteni kell; ez innen elmaradt.
