Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
5638 amelyeket a különleges eljárásoknak és az előkészítésnek megfelelően tartalmaznia kell. Erről a kormány ötévente dönthet. Ezenkívül szabályozni fogja a közúti reklámtáblákat az elmúlt évek gyakor latának megfelelően, kül- és belterületen, rugalmasabban és pontosabban, az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Vasúti területen elsősorban jogharmonizációs kérdéseket szabályoz. És elhangzott az is, miszerint egyes vélemények szerint az önkormányzatok több letfeladatokat kapnak. (9.40) Ezt a kormány képviselője szerint nem indokolja semmi, tehát igazából a törvénytervezet csak pontosítja azokat a feladatokat, amelyeket eddig is az önkormányzatoknak el kellett látni, tehát többletterheket nem ró rájuk. A közú ti ellenőrzéssel és a közúti díjszedéssel kapcsolatosan szintén a gyakorlatnak megfelelően pontosítani kell a közúti ellenőrzést végző személyek feladat- és hatáskörét, itt is előrelépést jelent a törvénytervezet, ezért többségében a bizottság elfogadásra javasolta. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottság kisebbségi véleményét Kovács Tibor képviselő úr ismerteti. KOVÁCS TIBOR , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a napirendi pontnak a bizottsági vitájára is az volt a jellemző, ami már általánossá vált tapasztalataim szerint az Országgyűlésben: nagy jelentőségű törvényjavaslatok tárgyalása esetén sincs érdemb en bizottsági vita, ugyanis néhány ellenzéki megjegyzéstől eltekintve a kormánypárti képviselők érdemben nem szólnak hozzá a javaslatokhoz. Így fordulhat elő az, tisztelt képviselőtársaim, hogy rendre, most már menetrendszerűen találkozunk olyan törvényjav aslatokkal, amelyeket néhány hónappal ezelőtt fogadott el az Országgyűlés. Akkor ugyanúgy viszonyultak a kormánypárti képviselők ezekhez a javaslatokhoz, mint ahogy ehhez is például, hogy lényegében nem tudják, hogy mi van a javaslatban, így aztán azt mond ják, hogy úgy van jól, ahogy van, aztán amikor hazamennek a választókörzetbe, és a polgármesteri hivatalokban vagy az állampolgárok felhívják a figyelmüket arra, hogy miket fogadtak el, akkor néhány hét és hónap elteltével jönnek a módosító javaslatok tömk elegével, esetleg teljes mértékben átírva az egyes törvényeket. Példa erre - a tegnapi bizottsági ülésen ez is a napirenden volt - a víziközműszolgáltatásokról szóló jogszabály, amit háromnégy hónappal ezelőtt fogadott el a Ház, és most gyakorlatilag egy 30 oldalas új törvényjavaslat formájában került a Ház elé. Ezen törvényjavaslat kapcsán is nyilvánvalóan a kormány képviseletében az államtitkár úr felsorolta azokat az úgymond érdemeit a javaslatnak, amelyekkel nem is nagyon lehet vitatkozni, és amelyeke t talán még el is lehet fogadni, nem beszélt azonban azokról a tipikus elemeiről, amelyekkel majd az állampolgárok találkoznak. Néhány héttel ezelőtt egyes kormánypárti képviselők nagy sajtónyilvánosságot adtak annak, hogy az egyes büntetési tételek nagysá ga milyen elrugaszkodottá vált, és ezen mindenképpen változtatni kellene, aztán utána nem történt semmi, mondanom sem kell, ebben a kérdéskörben. Itt van előttünk ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat még inkább lehetővé teszi, hogy a közlekedési szab álysértések esetén még nagyobb büntetési tételeket alkalmazzon a kormányzat. Például felvetettük a bizottsági ülésen a többszörös bírságolás lehetőségét a parkolási szabálysértések esetében. Ott a helyettes államtitkár a kormány nevében azt mondta, hogy té vedünk, hiszen ez a javaslat éppen korrigálja ezt a kérdést. Nem így van, tisztelt képviselőtársaim, lehetővé válik a többszörös bírságolás olyan parkolási zónák esetében, ahol adott időre, mondjuk, három órára parkolhat egy időben az autó, továbbra is egy napon belül akár ötször is megbírságolhatják, tehát nem állja meg a helyét az a kommunikáció, ami elhangzott.
