Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
5599 támogatják ezt a módosító javaslatot, ezt pedig, ami most előttünk fekszik, és amiről ma tá rgyalunk, ne támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Harangozó Tamás tapsol.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Puskás Imre, a Fidesz képviselője. Öné a szó. DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Előszö r is hadd kezdjem egy apró kiigazítással. Bárándy képviselő úr talán mégsem figyelt a vitára teljesen, vagy a helyettes államtitkár asszony válaszára. Nem az volt a válasz, hogy a Heineken sör fogyasztása a tudományos tevékenység körébe tartozik; kulturáli s. (Dr. Bárándy Gergely: Kulturális.) A képviselő úr tudományost mondott. Tehát a kulturális tevékenység körébe tartozó, és ezért vélhetően a tényállást nem meríti ki. De ennél komolyabbra fordítva a szót: miről is beszélünk, illetve amiről beszélünk, azt hogyan lehet értékelni, milyen dimenziókban lehet vizsgálni? Nyilvánvalóan van egy magától értetődő dimenziója, amelyről a képviselő úr az elmúlt 16 percben beszélt, amely nagyon egyszerűen úgy írható le, hogy a helyzet olyan egyszerű, mint az egyszeregy. Magyarország csatlakozott egy szervezethez, elfogadott egy egyezményt, abban magáévá tett értékrendet, elfogadta egy bíróság joghatályát magára nézve, illetve az állampolgáraira nézve, innentől kezdve nyilvánvaló, ha jogvitába keveredik, akkor ezen bíróság előtt hozott jogerős ítélet rá nézve kötelező erejű. (22.40) Innentől kezdve akár azt is mondhatnánk, hogy a dolog túl van beszélve, hiszen a napnál világosabb az a magatartás, amelyet követni kell, és ha így tekintenénk a dolgokra, akkor még azok a példá k is jogosak volnának, amelyeket képviselő úr sorolt a duzzogó gyerektől a tartásdíjat megtagadó szülőn át számos más magatartásig. Azonban ennek a kérdésnek talán van egy másfajta olvasata is; erről beszélt szakmai alapossággal államtitkár úr és Mátrai Má rta képviselő asszony is. Van még egy kevésbé jogászi megközelítés szerinti dimenziója is ennek az ügynek. Magyarország egyrészt nyilván azért csatlakozott az Európa Tanácshoz, mert magáévá teszi azokat a demokratikus alapelveket, amelyek ezt a szervezetet létrehozták, és amely elvek betartása szükséges ahhoz, hogy egy ország ennek a nemzetközi szervezetnek a tagja legyen. Magyarország értékrendhez való csatlakozás okán fogadta el azokat az emberi jogi passzusokat, amelyeket az az egyezmény írt le, fogalmaz ott meg, amelyet 1950ben fogadtak el az alapító európai országok. Tehát alapvetően egy értékrend alapú közösség ez a szervezet, s e tekintetben különbözik például az Európai Uniótól, amely sok tekintetben gazdasági alapon, gazdasági érdekek mentén létrejö vő európai szervezet. Ha értékalapon közelítjük meg a kérdést, akkor máris fontos annak felvetése, hogy valójában milyen ellenvélemények, másfajta megközelítések feszülnek egymásnak ebben az ítéletben, illetve abban a jelentésben megfogalmazva, amelyek elé nk kerültek. Ez pedig mégiscsak az a kérdés, amely megkerülhetetlen, és bár lehet sarkítva azt mondani, hogy egyesek kommunistáznak, mások pedig ettől elemelkedettebben, akár a nemzetközi közjog vagy éppen a büntetőjog nyelvezetén közelítik meg ezt a kérdé st, de azt hiszem, ebben az esetben mégiscsak az a kérdés, hogy Magyarország egyszerűen elfogadjae az ítéletet, és ennek az ítéletnek jogkövető módon eleget tesz, és ezzel gyakorlatilag elfogadja azt az értékrendet, amely értékrendet ez az ítélet képvisel . Ez az értékrend pedig azt sugallja számunkra, hogy valóban nem olyan magatartás az önkényuralmi jelképek viselése, terjesztése, felmutatása, ami más emberekben olyan érzéseket kelthet, amely valóban az emberi méltóságuk megsértését jelenti számukra. Ez a z ítélet nyilvánvalóan arról szól, hogy önmagában az ilyen jelképek viselése más emberek emberi méltóságát nem sérti. Erre mondjuk mi - s mondták többen a felszólalások során , hogy NyugatEurópából nézve ez a dolog így néz ki. NyugatEurópából nézve a vö rös csillag elsősorban a munkásmozgalom jelképe. Persze másrészről meg egy diktatúrának is a kisajátított jelképe, de önmagában nem olyan
