Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
5600 magatartás ennek a viselése, amely a megnyilvánulásában mások jogait sérti. Akik pedig Európának ezen a felén élünk, é s személyes benyomásokat is szereztünk arról a rendszerről, vagy jobb esetben kimerítőbb történelmi tanulmányokat folytattunk, mint a nyugateurópaiak - és azt meg lehet nekik bocsátani, hogy nem ismerik annyira részleteiben Magyarország vagy KeletEurópa történelmét, mint esetleg fordított esetben igaz lehet , ezért mi másképpen látjuk ezt a kérdést. Ha pedig másképpen látjuk, akkor érthető módon szabályozta a Magyar Országgyűlés azt a büntető törvénykönyvi tényállást, amely az önkényuralmi jelképek haszn álatát tiltja. Innentől kezdve nagyon fontos kérdés, hogy a magyar jogi szabályozás egyébként kiállta az Alkotmánybíróság próbáját. Azt gondolom, nem mellékes körülmény ebben a kérdésben, hogy kiállta az Alkotmánybíróság próbáját ez a büntető törvénykönyvi tényállás. Tehát van egy magyar jog, és - ami ebből a szempontból talán nem mellékes - van egy magyar, széles társadalmi támogatottsággal rendelkező megközelítése ennek a kérdésnek, és ezzel szemben van egy európai bírósági ítélet, van egy ottani értékren den alapuló megközelítése ennek a dolognak. Ebben a helyzetben az, ami most itt a parlamentben történik, olyan, mint amikor a társadalomban van igény a változtatásra, és a jogrend vonatkozásában különböző megnyilvánulás van arra az igényre, hogy változzon a jogrend. Azt hiszem, hogy Magyarországon akár az, hogy erről ma a parlamentben beszélünk, akár az, hogy egy ilyen határozati javaslatot támogatunk, fogadunk el, egy nagyon erős kinyilvánítás, nagyon erős figyelemfelhívás mindazok felé, akiknek NyugatEur ópában akár ezekben az intézményekben, akár a Strasbourgi Bíróságon dolga véleményt nyilvánítani, állást foglalni, bírósági ítéletet hozni azzal kapcsolatban, hogy mi ebben a kérdésben mást gondolunk. Mi ebben a kérdésben a történelmi hagyományaink, a tört énelmi tapasztalataink alapján mást gondolunk, mert jelentősen mások a tapasztalataink. Ha erre nem hívjuk fel a figyelmet, akkor egyrészről nem teszünk eleget annak a társadalmi elvárásnak, amely megnyilvánul a büntető tényállásban, másrészt pedig az esél yét sem teremtjük meg annak, hogy esetleg NyugatEurópában másképpen tudják majd nézni KeletKözépEurópa történelmét. Ez egy nagyon fontos, a jogon túlmutató kérdés. Annak a kérdése, hogy szeretnénk, ha nemcsak mi tudnánk egy kicsit többet arról, hogy Nyu gatEurópa hogyan működik, NyugatEurópában miért gondolkodnak úgy, ahogy gondolkodnak, hanem ez viszonosan is működhetne, hogy kicsit jobban értsék, mi hogyan működünk, hogyan gondolkodunk, hogyan szeretnénk önmagunkat meghatározni, hogyan szeretnénk akár az emberi jogokról, akár a demokráciáról gondolkodni, és ezt milyen szabályozás szerint szeretnénk megtenni. Azt gondolom, hogy most ennek a dimenziónak van itt nagyon fontos szerepe. Ez egy nagyon komoly felszólalás a mellett az értékrend mellett, amit k épviselünk. És ha az emberi jogokat védő bíróságról és egy olyan egyezményről beszélünk, amelynek a kikényszerítésére jött létre ez a bíróság, akkor nagyon fontos kérdés az, hogy itt, KeletKözépEurópában hogyan gondolkodunk az emberi jogokról, és hogyan gondolkodunk azokról az értékekről, amelyek alapján szeretnénk a társadalmunkat meghatározni, és amely alapján alapvetően szeretnénk a demokráciánkat élni, működtetni. Énszerintem erről is szól ez az előterjesztés, ez a határozati javaslat. Köszönöm szépen , hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kettőperces reagálásra következik Bárándy Gergely, az MSZP képviselője. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Méltányolom azokat az érveke t, amiket mondott, és találok is bennük olyat, ami az én meglátásom szerint is abszolút legitim. Úgy hiszem, hogy legitim cél lehet a magyar álláspontról meggyőzni az Európai Unió bármely szervét vagy az Európa Tanácsot. Erre törekedhet a magyar kormány, s őt azt tudom mondani, hogy sok esetben törekednie is kell a magyar érdekek védelme körében. (22.50)
