Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
5597 De térjünk rá arra, hogy milyen megoldást javaslunk, ugyanis nemcsak kritizálni szeretnénk, hanem megoldást is javasolni. Ezt meg is tettük a büntető törvénykönyv vitájában. (22.30) Előterjesztettünk egy módosító javaslatot mintegy 20 oldalas indokolással. Sajnálom, hogy a kormány, úgy tűnik, még arra sem vette a fáradságot, hogy elo lvassa ezt az indokolást, mert sehol nem jelenik meg még ellenérvként sem, annak egyetlen eleme sem a parlamenti vitában. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A bűncselekmény jogi tárgya tágabban a demokratikus politikai közélet fenyegetésmentes létezésében megnyilvánuló köznyugalom, azonban szűkebb értelemben vizsgálva a védeni kívánt jogi tárgyat, be kell látnunk, hogy az nem más, mint az emberi méltóság védelme. Erre a következtetésre jutunk önmagában akkor is, ha a bűn cselekmény elkövetési tárgyait szemügyre vesszük. Valamennyi, a zárt taxációban felsorolt jelkép valamely eszmének, személynek vagy eseménynek jelvénnyel vagy képpel való megjelölése, amelynek rendeltetése, hogy valamilyen kognitív érzelmi vagy tudati foly amat által a jel és a megjelölt eszmék, személyek vagy események közös vonásaik révén egymással kapcsolatba hozhatók legyenek. A hatályos szabályozással több probléma is van, azaz állítom, tisztelt Országgyűlés, hogy nem csak az európai döntés, a strasbour gi döntés miatt indokolt a változtatás. A mai hatályos jogszabály alapján tulajdonképpen bűncselekményt követ el az, aki Heineken sört iszik a kávézó vagy az étterem teraszán, hiszen azon egy vörös csillag van, a vörös csillagot pedig nagy nyilvánosság elő tt közszemlére teszi. Egyébként, amit a helyettes államtitkár asszony a bizottságban erre a példára mondott, az egész egyszerűen nevetséges, már elnézést kérek. Egy picit többet várna az ember attól a helyettes államtitkártól, aki a nemzetközi jogért a KIMben felelős. Azt mondta, hogy tudományos célú felhasználása az önkényuralmi jelképnek az, hogy valaki sörözik, és egy ilyen sörösüveget az asztalra tesz. Nem megmosolyogtató, tisztelt Országgyűlés, ez az érvelés? Még az államtitkár úr is mosolyog rajta, t eljes joggal. Én azt gondolom, erre nem érdemes elmenni. Szóval, én azt gondolom, hogy ez egy olyan példa, ami miatt már önmagában érdemes lenne módosítani. De nézzünk még két ilyet! Az egyik, hogy éppen a jelképet kifigurázni, mondjuk, a fasizmust vagy a kommunizmust elutasítani szándékozó csoport használ egy horogkeresztet vagy egy vörös csillagot, amit áthúz, azt a politikai véleményt szeretné kifejezni, hogy nem ért egyet ezekkel az eszmékkel, ez is sajnos a tiltás körébe esik. Természetesen vannak olya n élethelyzetek, amikor abszolút indokolt a szabályozás, akkor, amikor valaki az ötvenhatosok túlélőinek megemlékezésén vörös csillagot tűz fel a zakójára, vagy éppen ugyanezt a zsinagóga előtt teszi meg egy horogkereszttel. Itt természetesen indokolt a ti ltás. Amit én állítok, tisztelt Országgyűlés, hogy lehetséges olyan jogi norma megalkotása, amely mindkét szempontnak megfelel, és összhangban van a strasbourgi ítélettel is. A bíróság a szankció alkalmazásának feltételeként gyakorlatilag a célzatos elköve tést, jelesül az önkényuralmi rendszerek propagálása szándékának bizonyítását kívánja meg. Szerintem is részben ez a megoldás, azaz a bűncselekmény célzatossá tétele. Szeretnék még egy szót szólni a vörös csillagról, illetve annak kiemelésének az igényéről az önkényuralmi jelképek közül. Voltak olyanok, akikben ez megfogalmazódott, hiszen azt mondják, hogy a vörös csillag a nemzetközi munkásmozgalom szimbóluma, és ez így is van valóban, amelyet a kommunista diktatúra kisajátított, és amelyet nagyon sok kult úrállamban használnak, ott is, ahol az önkényuralmi jelképek használatát egyébként tiltják. Én ezzel nem értek egyet itt Magyarországon. A szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali ideológiákat összevetve megállapítható, hogy az előbbi bizonyos embercsoportok ellen irányul, azok kirekesztése, megsemmisítése a célja, míg a szélsőbaloldali eszmerendszer épp az egalitárius eszméket hangoztatva a társadalmi egyenlőség jegyében korlátozza az emberi jogokat. (Szávay István közbeszól.) Módszereit illetően mindkettő a
