Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
5575 Nos, ha konkrétan a benyújtott javaslatra rátérünk, amely több mint 40 pontban nyúl hozzá a három törvényhez, akkor azt láthatjuk, hogy u gyanaz az indoka a korábbi rendszer visszaállításának, mint ami a rendszer megváltoztatását indokolta, ugyanis a törvényjavaslat indokolása azt mondja, és idézem: a jogalkalmazási problémák megoldása céljából a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosításait tartalmazza. Azonban, szemben Szakács képviselő úrral, én az t szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a problémák, amelyeket önök most el akarnak hárítani, tulajdonképpen a decemberi törvénymódosítás bűneit próbálják orvosolni, azokat a bűnöket, amelyeket valószínűleg el lehetett volna kerülni, hogyha akkor nem sürgősség i eljárásban, nem kapkodva, a megfelelő szakemberek által előkészítve kerül az Országgyűlés elé ez a jogszabály. (20.40) A legtöbb probléma egyébként - a benyújtott javaslatot megvizsgálva - az ügyfél és a jogi képviselő helyzetének megnehezítésével függ ö ssze. Természetesen mind a negyven módosító javaslatot és ezt a salátát nem fogom részletesen ismertetni, de azért az ügyfél és a jogi képviselő helyzetére én is ki szeretnék térni. Mert kiderül az is, hogy a Ctv.ből hatályon kívül helyezett rendelkezések re egyébként szükség van, és ezeket nem kellett volna hatályon kívül helyezni. Példaként hozza az előterjesztő, hogy ismeretlen székhelyű cég megszűnésére irányuló eljárásban bírósági titkár is hozhat jogorvoslattal meg nem támadható végzést a cégbíró hozz ájárulásával. Vagy másik ilyen példa, hogy egyes határidőket nem naptári napban, hanem munkanapokban kell számítani. De egyébként ugyanilyen probléma a jelenleg hatályos törvénnyel, hogy számtalan hiba van benne. Ezek közül jó néhányat orvosol most az előt erjesztő. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy azokat a hibákat, ahol például a beltag adatairól értekezik a hatályos törvény, és mégis a kültagot írja, teljesen evidencia, hogy ez egy olyan koherenciazavar, amit el kellett volna kerülni. Jelen törvényjavas lat azonban, azt mondhatjuk, hogy a gazdaság kihívásaira, problémáira megoldást nem tartalmaz, szerintem egy gyenge kísérlet arra, hogy a károkat valamilyen mértékben csökkentse. Azonban ettől függetlenül mégiscsak azt mondom, részben üdvözlendő az, hogy a kormány belátta a saját hibáit, belátta azt, hogy egy elkapkodott és rossz jogalkotást erőltetett át tavaly december 23án a parlamenten; belátta a hibáját, ezért benyújtott egy törvényjavaslatot; belátta a hibáját, ezért arra kérte Vas képviselőtársamat, hogy ő is nyújtson be, és több mint negyven ponton módosítsa ezt a javaslatot. Összességében is azt mondhatjuk, hogy nagyon kevés idő telt el március 1je óta, tehát van egy olyan csoportja is ezeknek a módosításoknak, amelyeket viszont egy picit meg kell ett volna várni, hogy az idő megoldjae, hiszen el tudom képzelni azt, ha néhány hónap türelemmel vannak, akkor néhány módosítás most nem került volna elénk. Az egyik legkirívóbb eset a fantomcégekkel kapcsolatban a cégjegyzékből való törlési eljárás, amit az előbb is említettem a bírósági titkárnál. Tulajdonképpen önök a bírósági ügyteher célszerűsítésével indokolják azt, hogy miért akarják most visszaállítani a korábbi szabályokat. Azt gondolom, ha önök akkor figyeltek volna decemberben egy kicsit, példáu l akkor is megnézték volna, hogy a bírósági ügyterhet hogy lehet arányosan elosztani, akkor nem módosították volna, most pedig nem módosítanák vissza. Én azt gondolom, hogy ez a fajta jogalkotás és a jogalkotáson belül is az, hogy a folyamatban lévő ügyekr e alkalmazni kell azokat a szabályokat, amit itt napról napra változtatnak, azt jelenti, hogy a cégeljárásokban tulajdonképpen már a hivatásos apparátus, tehát a bírósági dolgozók is csak a fejüket kapkodják: decemberi módosítás, januári hatálybalépés, már ciusi hatálybalépés, kormány által benyújtott csomag, most pedig ez a Vasféle módosító javaslat eltérő hatályba léptetési időszakokkal. Tehát összességében nem nagyon látható, hogy mikor hogy kell a cégeljárás rendelkezéseit alkalmazni.
