Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 5 (198. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP):
5166 Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 37. ülésnapja 2012. június 5én, kedden (9.01 óra - Elnö k: dr. Ujhelyi István Jegyzők: Földesi Gyula és Nyakó István) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm önöket. Önök közül biztos vannak olyanok, akikkel éjfélkor még együtt búcsúztunk a teremtől, kérdeztem is a terem ben a kollégákat, hogy nincse egy hálózsák, mert néhányan szerintem elaludnánk itt valahol, hogy a reggeli kezdésről le ne késsünk; azt mondták, hogy jobb, hogyha mindenki hazamegy. Így aztán hazamentünk, aludtunk, és most itt vagyunk. Köszöntök mindenkit június 5én, az év 157. napján, még 209 nap van hátra, és hogyha kíváncsiak rá, akkor a Fatimék, a Bánok, a Bédák, a Békék és a Bonifácok ünneplik névnapjukat - ilyet nem látok a teremben, úgyhogy csak maximum a televízió képernyői előtt szoktam önöket il yenkor reggel kéthárom adattal szórakoztatni, hogy mik történtek ezen a napon. 1446ban a pesti Országgyűlésen Hunyadi Jánost kormányzóvá választják ezen a napon, tehát ha valaki esetleg szeretné ezt megjegyezni magának. (Dr. Rétvári Bence: Ott van a címe re!) De talán még fontosabb, hogy 1849ben Kossuth Lajos és kormánya Pestre helyezi át székhelyét. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Mi meg ülésezünk a mai napon, a tavaszi ülésszak 37. ülésnapján, Földesi Gyula és Nyakó István jegyző urak a jegyzők, ők lesznek a segítségemre, és az elfogadott napirendünknek megfelelően most a napirend előtti felszólalásokra kerítünk sort. Azt ugye nem kell jeleznem, hogy hamarosan határozatképesség szükséges, úgyho gy igyekezzenek azt biztosítani majd, a napirend előtti hozzászólások idején még nem. Elsőként megadom a szó Kalmár Ferenc András képviselő úrnak, a KDNP frakciójából: “Nemzetpolitikai kihívások” címmel. Képviselő úr, öné a szó öt percben. KALMÁR FERENC AN DRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak nemzetpolitikához kapcsolódó eseményei arra sarkallnak minden felelősen gondolkodó magyar embert és annál inkább az e témával foglalkozó politikusokat, hogy gondolják át újra nemzetünk sorskérdéseit. A kérdéskört fontos elhelyezni az európai térben és történelemben. 1950ben az Európa Tanács megalakulásával kapcsolatban Konrad Adenauer így fogalmazott, idézek: “Célunk azért dolgozni, hogy a nemzetállamok határai Európában időve l eltűnjenek. Célunk az, hogy Európa mindannyiunk számára egy közös ház, a szabadság háza legyen.” Európa tanácsi tapasztalataim azt mutatják, hogy nemzetpolitikai szempontból Európát három részre lehet felosztani. Az első a nyugateurópai rész, ahol egy s or olyan megoldás működik, amelyek képesek voltak etnikai feszültségekkel teli régiókat fejlődő, gazdag régiókká változtatni, ilyen például az olaszországi DélTirol. A második a keletközépeurópai régió, amely magába foglalja a volt Szovjetunión kívüli v olt szocialista országokat. A harmadik a volt szovjet tagköztársaságok, ahol az etnikai viták sokszor még mindig erőszakkal végződnek, retorziókkal vagy háborúval; itt még erősen élnek a sztálini beidegződések, emlékszünk, hogy számára a nemzeti kisebbségi kérdések csupán vagonkérdést jelentettek. Sajnos, a mi keletközépeurópai térségünk sem mentes még ezen beidegződésektől, némelyik térségbeli párt, kormány még mindig azt gondolja, hogy felségterületén belül élet és halál ura, a
