Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik):
513 hozott az elmúlt években arról, hogy devizahitelt vesz föl forinthitel helyett, akkor a saját szempontjából, az abban a pillanatban rendelkezésre álló információk ala pján logikus döntést hozott. Itt az előbb elhangzott, hogy még jelenleg is alacsonyabbak a devizahitelek törlesztőrészletei, mint a forinthiteleké, akkor pedig ez fokozottan is igaz volt. Hogyan történhetett ez? Úgy, hogy a bankok szándékosan felülárazták a forinthiteleket azért, hogy mindenkit beugrassanak az akkor még kedvezőnek tűnő devizahitelezésbe, azért, hogy ezt az iszonyú, gigantikus nagyságú árfolyamnyereséget, amit a svájci frank árfolyamának megváltozásán megkereshettek, megkereshessék. Képvisel őtársaim, erről van szó. Most pedig azt látjuk, hogy ehhez a gigantikus nyereséghez a kormány nem hajlandó vagy éppen nem mer hozzányúlni, mert nem mer szembemenni a bankrendszerrel, mert elvették a bátorságát Brüsszelből, elvették a bátorságát a nemzetköz i támadásokkal, és alapvetően a devizahiteleseket úgy hagyja a sorsára, hogy egyébként az egész ország közvéleménye számára azt magyarázza folyamatosan, hogy ezeket az embereket ők most megmentették és megsegítették, mert kisegítették a devizahitelezés csa pdájából. Kérdem én: mekkora az a segítség, ami gyakorlatilag emelkedett törlesztőrészletet eredményez a 2010. áprilisi állapothoz képest? Hol marad a felelősségre vonás a több mint másfél éves késlekedés miatt? És mi lesz azzal a gigantikus szupernyereség gel, amelyből egyébként meg lehetne segíteni a magyar embereket, ha ezt a luxusprofitot elvennék végre a bankoktól? Képviselőtársaim, ezekre a kérdésekre, ezekre a súlyos felvetésekre a mai vitában nem kaptunk választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik sorai ban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő, 15 perces időkeretben hozzászóló Lenhardt Balázs képviselő úr, Jobbik. DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Rendkívül hálás téma a devizahitelproblematika, minden ki vissza tud menni egészen a kályháig a probléma feltárásában, és elindulhat az egymásra mutogatás, hogy kinek is köszönhetjük ezt az egész rendszert, ezt az elszabadult ámokfutást, ami a banki garázdálkodás képében az egész magyar társadalomra ömlött az elmúlt időszakban. Többször elmondtuk - sajnos nem elégszer, hogy eljusson mindenkihez , hogy az ősbűn 2001ben az első Orbánkormányhoz köthető, amely lehetővé tette a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210. §ában, hogy a bankok egyoldalúan módosítsák a hitelszerződések lényeges feltételeit, mint a kamatot, költséget és a többi. Utána természetesen igazából 2006tól szökött föl ez a tevékenység, már a balliberális kormányzás időszaka előtt, de nem akarok ebbe ú jra belemenni, elég sokan megtették itt korábban is. Mindenesetre óriási felelőtlenség volt, amivel a magyar polgárokat a saját képviseletükre hivatott magyar állam és kormányok hagyták felelőtlenül teljesen kifosztani és kiszolgáltatottá tenni. (13.30) A mostani törvényjavaslat - és beszéljünk erről , ami egyfajta árfolyamgát második verzió, sajnos minden reményünk és az önök reménye ellenére változatlanul nem oldja meg ezt a problémát, csupán elhalasztja. Ugye, 2017ig teszi lehetővé az árfolyamkülönböz et felgyűlését egy gyűjtőhitelszámlán, és utána az a számla kamatostul zúdul a szerencsétlen adós nyakába, akik közül egyre többen nem tudják fizetni jelenleg sem a terheket. Tehát mintha a fuldoklóknak bedobnánk egy darab törött uszadékfát, hogy akkor abb an kapaszkodjon meg, de aztán ez szépen át fog ázni vízzel, és azzal együtt merül el még mélyebbre ez a szerencsétlen fuldokló. Nátrán Roland államtitkár úr a gazdasági bizottság ülésén azzal védte a tervezetet, hogy így lehetőséget kap a magyar kormány, h ogy a sokkal kedvezőbb forinthitelre alapozva beavatkozzon a folyamatokba, és a rendelkezésére álló fiskális és monetáris eszközökkel úgy erősítse a gazdaságot és
