Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP):
5047 A mobilizáció kapcsán szeretnék önöknek példát mondani. Alapok nélkül gyakorlatilag nem lesz versenyképes szakmunkás Magyarországon, és gyakorlatilag csak papíron lehetőség két év múlva az érettségi; ez lehetetlen, ha a közismeretis arány nem lesz megemelve. Szeretném elmondani, hogy azt a munkát nem végezték el, amit el kellett volna végezni. Egy rugalmas, sokszínű, átjárható, egymásr a épülő szakképzést kellene kialakítani. Van olyan szakma, amit adott esetben 3 év, 4 év vagy érettségire szervezett képzés keretében kellene kialakítani. Szeretném elmondani, hogy a cégek már szavaztak, nem tudom, figyeltéke. A cégek 2 százaléka foglalko zik ma Magyarországon szakképzéssel. Én tudom, hogy bizonyos cégeknek akarnak kedvezni, de a magyar cégek már szavaztak: bizalmatlanok az önök elképzelésével szemben, és nincs meg a társadalmi támogatottság. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) E LNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gúr Nándor képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Olybá tűnik, mintha lövésük sem lenne ahhoz, amit csinálnak. Az egyik héten a közis mereti tantárgyak tekintetében legalább egyharmad, a másik héten legfeljebb egyharmad, a harmadik héten éppen egyharmad. Szóval, azt kell mondanom, képviselőtársaim, el kellene gondolkodni azon, hogy mit is kell a szakképzés tekintetében tenni. A történet másik része az, hogy amikor összekötötték, vagyis elválasztották a szintvizsgától a gyakorlati képzést, akkor nagy hibát követtek el mind az oktatók, mind a gyermekek, a fiatalok esetében. A legfontosabb: szakképzést akkor lehetne csinálni, ha a szakképzés i hozzájárulási törvény tekintetében eszközölnének változtatásokat, magyarul, ha nem 400 ezer forintos fejkvótával működne a rendszer, hanem mint korábban, 700800 ezer forintos fejkvótatámogatással. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő letelté t.) Ezt kellene tenni ahhoz, hogy szakképzés legyen Magyarországon. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Osztolykán Ágnes képviselő asszony, az LMP képviselőcsop ortjából. Megadom a szót. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, ha oktatásról beszélünk, akkor a szakképzés egy nagyon fontos része az oktatási rendszernek. Amikor tavaly egy vita folyt a szakképzésről, akkor tulajdonképpe n nagyon sok mindenben még a kormánypárti oktatáspolitikusok egy része sem értett egyet nagyon sok dologgal, és sokkal inkább az ellenzék véleményét osztották. Akkoriban azt gondoltuk, hogy ezt a csatát elvesztettük, de talán majd jobb belátásra térnek, hi szen nem lehet úgy 40 százalékkal csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát, hogy egy olyan szakképzési rendszert alakítunk ki, amelyben a fiatalok igazából nem találják meg a saját boldogulásukat, ki vannak szolgáltatva bizonyos multinacionális cégeknek, és nem kapnak olyan versenyképes tudást a szakképző intézményekben, amellyel a valós munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni. Ugye, nagyon hamar be is jött az ellenzék által a falra festett ördög, mert nagyon hamar arra kényszerült a kormánypárt, hogy módosí tsa ezt a bizonyos szakképzési törvényt. Hat és fél órás vita zajlott itt, a parlamentben, amelyen szégyenszemre a fideszes oktatáspolitikusok közül talán egy személy vett részt, igazából egy furcsa polemizálás ment az ellenzéki pártok oktatással foglalkoz ó szakemberei között, és arról vitatkoztunk, hogy miért is ilyen a szakképzés rendszere, amilyen, hogyan lehetne igazából valamit tenni. (16.00)
