Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. SÓS TAMÁS (MSZP):
5046 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 214 igen szavazattal, 78 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjava slatot elfogadta. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szakképzésről szóló 2011. évi CLXX XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása . Az előterjesztést T/6767. számon, az egységes javaslatot pedig T/6767/30. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokhoz az alkotmányügyi bizott ság elkészítette ajánlását, amely T/6767/35. számon elérhető. Kezdeményezem, hogy a záróvitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a látható többség a java slatomat elfogadta. Felhívom a figyelmüket, hogy a záróvitában a képviselőcsoportok számára 55 perc, a független képviselők számára összesen 3 perc áll rendelkezésre. Megnyitom a záróvitát az ajánlás 16. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. M egadom a szót Sós Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából. DR. SÓS TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném elmondani, miért nem lehet elfogadni ezt a benyújtott módosítást. Ha most valaki elő veszi a 2011. decemberben elfogadott szakképzési törvényt, akkor láthatja, hogy a 8. § (2) bekezdésében már egy jelentős visszalépés van a korábbi, az 1993. évi törvényhez képest, hisz megfogalmazódik, hogy az időkeret legalább 33 százaléka a kerettantervb en a Nemzeti alaptantervből kerüljön beemelésre. Ez már visszalépés az 1993as időszakhoz képest, és most gyakorlatilag április 1jén - először azt hittük, hogy áprilisi tréfa, de nem - önök benyújtottak egy olyan módosítást, hogy legfeljebb 33 százalék le gyen a nemzeti alaptantervi minimum a kerettantervben. Nem tudom, önök közül ki készített már kerettantervet, és ki határozta meg a szakképzésben, hogy mi kerüljön tanításra. Szeretnék önöknek elmondani három dolgot, azoknak a képviselőknek, akik figyelnek , és azoknak, akiket a szakképzés érdekel, hogy miért nem szabad elfogadni - három dolog miatt. Az egyik: azért nem szabad elfogadni, mert gyakorlatilag a társadalmi mobilizáció ellen tesz ez a módosítás. A második: a foglalkoztathatóságot nem segíti. Harm adrészt: a nyelvi képzést sem segíti, és a magyar szakképzésben rendkívül fontos, hogy versenyképes munkaerő legyen, mert nem csupán Magyarországon kell versenyeznie a szakmunkásnak, hanem Európában is. Ha meg tetszenek nézni, gyakorlatilag itt egy fából v askarika van. Azoknak, akik laikusok, és nem foglalkoztak ilyen kérdéssel, szeretném elmondani, hogy gyakorlatilag ez ma azt jelenti, hogy minden közismeretis tárgynál egyharmados arányt kell kialakítani. Gyakorlatilag, tessék csak megnézni, hogy 33 százal ék, és ennyinek kell lennie, mondjuk, a különböző közismeretis aránynak. Ez szinte lehetetlen, életszerűtlen. Tudom, hogy itt gyakorlatilag önök között is egy nagy vita volt. Csak gondoljanak vissza, amikor behozták bizottság elé, és utána az oktatási bizo ttságban azt mondtuk pártállásra való tekintet nélkül, hogy ez elfogadhatatlan, akkor önök rögtön leemelték a plenáris ülésről, egy héttel elhalasztották, majd utána kompromisszumos módosítók alakultak ki, és gyakorlatilag azt is leverték. Most tulajdonkép pen szemmel látható, hogy itt egy lobbiérdeket kiszolgáló módosító szerepel, és ez nem szolgálja a magyar szakemberképzést.
