Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4946 borzalmak történtek. Tudnék hozni a mi kormányzásunk idejéből, tudnék hozni a Fid eszkormányzás idejéből, és fogok tudni hozni a következő kormány idejéből is, bárki is lesz kormányon, akár a Fidesz, akár az MSZP, akár a Jobbik, akár bárki más. Azt gondolom, hogy ebben a szellemben és ezen okokból érdemes visszatérni, nemcsak az én fel szólalásomban, hanem a következőkben is a szakmai vitastílushoz, ahogy azt hála istennek azért többen is tették az elmúlt néhány órában. Vezérszónoklatomban elmondtam már a legfontosabb kritikákat, elvi jelentőségű észrevételeinket, a kódex által képviselt és az általunk képviselt büntetőjogpolitikai felfogás közti legjelentősebb különbségeket. Most az ezekhez képest kisebb jelentőséggel bíró általános részi rendelkezésekről és különös részi rendelkezésekről beszélek jelen felszólalásomban is, és valószínű leg egy következőben is. Az első, amit szeretnék kiemelni, az a részben felfüggesztett szabadságvesztés. Az új Btk. megszünteti a részben felfüggesztett szabadságvesztést. A rendelkezéssel nem értünk egyet, hiszen az éppen az egyéniesítés céljait szolgálja . A represszív büntetési célokat alapvetően a letöltendő rész, a prevenciót pedig alapvetően a fenyegetettség alatt állás, azaz a próbaidő biztosítja. Megszüntetése előtt érdemes lett volna megvárni a gyakorlati tapasztalatokat, az előterjesztő által hivat kozott alkalmazási nehézségeket pedig nem az indokolásban kiemelni, hanem megoldani lenne indokolt. (21.10) Egy jogintézmény megszüntetése alkalmazási nehézségekre való hivatkozással a kodifikátor szakmai alkalmatlanságát bizonyí tja, nem pedig a jogintézmény feleslegességét. De menjünk tovább! A joghatóság vonatkozásában az indokolás azt írja, és természetesen erről szól a rendelkező rész is, hogy a passzív személyi elv alapján - ezt vezeti be, az úgynevezett passzív személyi elve t - a magyar büntető joghatóság kiterjed azokra a cselekményekre is, amelyeket nem magyar állampolgár külföldön magyar állampolgár vagy magyar jog alapján létrejött jogi személy, vagy egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany sérelmére követett el. Képviselőtársaim, őszintén szólva egy kérdést mindenképpen felvet ez a szöveg és ez az új rendelkezés, hogy vajon hogyan fogják tudni értelmezni és alkalmazni ezt a rendelkezést olyan állampolgárokkal szemben, akik a saját hazájukban egy magyar állampolgá r sérelmére olyan bűncselekményt követnek el, ami a saját hazájukban nem bűncselekmény, mondjuk, egy teljesen más kultúrájú országban, például egy iszlám országban. Azt gondolom, hogy egyrészt nem fogják tudni végrehajtani ezeket az ítéleteket, másrészt pe dig úgy hiszem, hogy ez a rendelkezés sok esetben okozhat akár diplomáciai problémákat is bizonyos államok és a Magyar Köztársaság - bocsánat, most már sajnos csak Magyarország - vonatkozásában. A közvetítői eljárásról néhány szót. Azt gondolom, helyes és jó az, hogy továbbfejlesztik, és bármennyire is igyekeztek fideszes képviselőtársaim úgy beállítani ezt a büntető törvénykönyvet, mármint ezt az új kódexet, amit előterjesztettek, hogy ez csupa szigorítás, hál’ istennek nem az, hanem vannak benne értelmes rendelkezések is. Ilyen például a közvetítői eljárás továbbfejlesztése, például hogy a korábban teljesített jóvátételt közvetítői eljárás keretében megállapodásba lehet foglalni. Ez nagyon helyes, hiszen van az a mondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad, és úgy hiszem, hiba volt, hogy az eddigi rendelkezés nem tartalmazta ezt a lehetőséget. Én mindösszesen egy módosító javaslat megfontolására hívnám fel a figyelmet: érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy korábban okiratba lehessen azt is foglalni, magyarán a sértett garanciát vállalhasson korábban okiratban arra, hogy ha lesz közvetítői eljárás, akkor azt a jóvátételt, amit kapott azt megelőzően, el fogja fogadni a közvetítői eljárásban is mint jóvátételt. Úgy hiszem, hogy akkor lenne igazságos és teljes körű a változás, ha ez is bekerülne. Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatban rengetegszer folytattunk már itt a Házban vitát. Azt gondolom, hogy teljesen egyértelműek a nézetkülönbségek az egyes részletszabályokat illetően. Én egy érdekességre az onban szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét. Érdemes lenne a Fidesznek eldönteni, hogy melyik álláspontot képviseli. A 42. §hoz fűzött indokolásban az egyik mondat a következőképpen szól: “Általánosan elfogadott az az álláspont, hogy az életfogytig tartó
