Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4935 Köszönöm. Tisztelt Ház! Először is megmondom őszintén, hogy engem nagyon sért ez a színesfém kifejezés. Úgy gondolom, hogy esetleg más kisebbséget is sérthet, ezért javaslom, hogy találjunk ki mást, kifejezetten rasszista megközelítésnek vélem a színesfém kifejezést, úgyhogy ezen sürgősen v áltoztatni kell, mert én nem tűrhetem, hogy bármelyik kisebbség esetleg emiatt rosszul érezze magát. Na de komolyra fordítva a szót, Schiffer képviselőtársam, ettől sokkal többet is kinézek önből, és inkább úgy tekintem ezt a félresikerült kétszer kétperce sét, hogy esetleg már fárad vagy mindenkinek van rossz napja, nem minden napért érdemes egyformán felkelni, és hozzáfogni a napi teendőkhöz. Ön ebbe a hibába esett. Előfordul bármelyikünkkel is, meg egyébként a keresztényi megbocsátás: megbocsátok önnek, m ég ez egyszer, utoljára, de az, hogy a nemzeti jelképeket nem lehet megvédeni, az valami egészen elképesztő! És csak azért kezdtem el egy kicsit cinikusabbra fogni a figurát, mert nagyon veszélyes vizekre kezdünk tévedni, ugyanis az egyik legalapvetőbb erk ölcsi problémához, a kettős mérce kérdéséhez jutunk el: nevezetesen nekünk különböző ultraliberális érvelés alapján el kell tűrni azt, hogy akár elégetik vagy egyéb módon meggyalázzák nemzeti jelképeinket, legyen az a címer, a zászló vagy a Szent Korona, é s ez belefér a szabad véleménynyilvánításba, megjegyezem, hogy akkor nagyon sok bűncselekményt bele lehetne vonni a szabad véleménynyilvánításba meg egyfajta eltorzítottan értelmezett önmegvalósítás formájába. Nyilvánvalóan nem fér bele. Nem fér bele más o rszág más vallási felekezet jelképeinek meggyalázása, de nem fér bele természetesen a magyar nemzeti jelképek meggyalázása. Nemcsak jogunk, hanem legelemibb kötelezettségünk, erkölcsi, jogi és politikai kötelezettségünk megvédeni a jelképeinket, ha kell, a büntetőjog eszközeivel is. Másrészt remélem, hogy ha ön annyira élharcosa a kettős mércének, akkor ön ugyanolyan büntetés kiszabását tartja arányosnak azzal szemben, aki egy Horthyszobrot, egy közterületi műalkotást meggyaláz azzal, hogy vörös festékkel leönti, mint aki egy másfajta emlékműre helyez el oda nem illő feliratokat, mert az nem megy, hogy az egyik előzetes letartóztatásban van, a másikat meg meg sem kérdezte a rendőrség. Ez így nem fog menni, és ha valami, akkor ez fogja kirobbantani azt a fes zültséget, amely régóta a mélyben rejtőzik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jó lenne, ha elkerülnénk azt a történelmi alapigazságot, amely szerint aki nem tanul (Az elnök ismét csenget.) a történelemből, kénytelen lesz még egyszer átélni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. GaudiNagy Tamás képviselő úr! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Boldog István képviselőtársam maximálisan jól érzi, hogy miről van it t szót Schiffer András felvetésével kapcsolatban, és én arra kérem, Schiffer képviselőtársamat, hogy gondolkodjon el az alapvető különbségeken fogalmak között. Nagyon jól tudja, jól képzett jogász: a véleménynyilvánítási szabadság határai ott végződnek, ah ol a gyalázkodó magatartás kezdődik. (Dr. Schiffer András: Nem! Olvasd el!) Így van, mert a polgári jogban is én elmondhatom, jó hírnevet nem sértek, ha elmondom azt valakiről, hogy mondjuk, én őt senkiházinak tartom vagy éppenséggel hazánkat veszélyeztető ártalmas tevékenységet folytatónak, de már nem mondhatom azt, hogy ő… - nem mondok csúnya szavakat, a személyiségét érintő, rendkívül brutális, lealacsonyító, bántó, indokolatlanul gyalázkodó kifejezést használok. Tehát ebben abszolút mértékben kettős mér cét alkalmaz Schiffer András képviselőtársam, mert a véleménynyilvánítási szabadság nem határtalan. Tehát a közérdekre tekintettel a nemzetközi egyezmények szerint is korlátozható, ésszerű korlátokat egy állam támaszthat, ésszerű korlátot a nemzeti jelképé nek tiszteletben tartásához fűződő érdek jelent.
