Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
4911 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kétperces felszólalásra következik Schiffer András, az LMP képviselője. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés ! Én folytatni szeretném Salamon elnök úr szavait, amelyekkel teljes mértékben egyetértek, viszont azért szeretném azzal kiegészíteni, amit Répássy államtitkár úr már a vita kezdetén is jelzett, hogy igen, az alkotmány kifejezetten tiltja a halálbüntetést, nem úgy, ahogyan Boldog képviselő úr hivatkozott, hanem akkor azzal a rendelkezéssel, amelyik azt mondja a korábbi alkotmányban, a mostani alaptörvényben is, hogy az alapjog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Ha valakinek az életét elveszik, az ennek az alapvető jognak a lényeges tartalmát szünteti meg. Salamon elnök úrnak abban valóban igaza van, hogy szerencsétlen dolog egy alapvető erkölcsi kérdés nélkül a földre mutogatni, nem is szeretném megtenni. Én arra szeretném buzdítani képviselőtársa imat is, hogy az alaptörvény vagy a korábbi alkotmány normatartalma mögé nézzünk, nézzük meg azt az erkölcsi tartalmat, amit kifejtett az Alkotmánybíróság annak idején, a ’90es évek elején. Az, hogy arra jutott, hogy a lényeges tartalmat korlátozni nem le het, az élethez való jognak nyilvánvalóan sérül a lényeges tartalma egy halálbüntetésnél, nem mondott egyebet, mint hogy az egész jogrend Magyarországon két alapvető jog szentségén alapul, ez az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Megjegyzem, ekörül volt vita a különböző abortuszhatározatok kapcsán is az alkotmánybírósági ügyekben. Szerintem igenis van önértéke annak, hogy egy ország, egy társadalom kimondja azt, hogy a jogrendje egy alapvető jogon alapul, ez az élethez való jog, illetve az emberi mé ltósághoz való jog, és önértéke van annak, hogy ehhez a joghoz nem lehet hozzányúlni. Ezt meg lehet magyarázni keresztény etika alapján is, és meg lehet magyarázni akkor is, ha ennek az alkotmányos rendelkezésnek (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) a morális tartalmát megpróbáljuk kibontani. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Apáti István, a Jobbik képviselője. Öné a szó, képviselő úr. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Gruber Attilának, hogy megfelelő következtetést vont le a szavaimból, és helyesen ismerte fel az állapotomat. (Derültség.) Másrészt pedig nagy boldogsággal töltöttek el Kétpó polgármesteré nek szavai, végre egy igazszívű harcos a Fidesz soraiban is, végre a nép hangja megszólalt. Tekinthetnék akár Boldog Istvánt az önök sokszor mély álmot alvó lelkiismeretének is. (18.40) Végre a nép hangja megszólalt, tekinthetnék akár Boldog Istvánt az önö k sokszor mély álmot alvó lelkiismeretének is, mert végre valaki el merte mondani az önök padsoraiból is, hogy ez, ami Magyarországon most megy, tarthatatlan. És mondjuk ki, hogy mi ennek az egyik legfőbb oka elvi vagy politikai alapon: a liberális dögvész . A liberális dögvész, amely az önök soraiban is óriási pusztítást végez, és ez a liberális vonal, ami a jogos védelem, a 12. életévre történő korhatárleszállítás szabályait is áthatja, mert maszatolnak. Megint próbálnak egy kicsit ide is beszélni, egy ki csit oda is. Egyszer s mindenkorra le kell szögezni, hogy vagy hozzákezdünk ezeknek a jogintézményeknek az átalakításához, vagy úgy hagyjuk, ahogy most van. Ugyanis kezdjük a jogos védelemmel. Először is azt kellene tisztázni, mert nekem még mindig nem tel jesen világos, hogy amikor az élet kioltására vonatkozó szándékot kell vélelmezni, akkor ott diszjunktív feltételek vannak, vagy konjuktívak, és mind a háromnak...
