Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4905 Már most szeretném felhívni a figyelmet, hogy a viták során bizony felmerült az, hogy mennyire lesz életszerű, mondjuk, egy nyilvános szórakozóhelyen történő verekedés önvédelmét egy ilyen helyen történő leszámolással összehasonlítani, illetőleg eldönteni, hogy ez melyik. E zért is izgalmas és érdekes átgondolni az osztrák szabályozás elemeit is. Amennyiben tehát a szabályozás fókuszában az elhárító magatartás gondatlan bűnösségből fakadó következményei állnak, a megtámadott terhére történő értékelések jelentős mértékben gyen gítik a jogszerűen védekező állampolgár pozícióját. Az új magyar büntető törvénykönyv ilyen rendelkezést nem tartalmaz. A joggyakorlatunkban érvényesülő tételek az osztrák előírásokkal ellentétben az elhárító magatartás gondatlan következményeit az arányos ság körén kívül helyezik, ezáltal biztosítva, hogy a jogtalan támadásból eredő kockázat a támadó felet terhelje. Ez a kockázatáthárítás, a kockázat áttolása a támadó, az agresszor felé, azt hiszem, mindenképpen hasznos és célszerű lesz majd ezen esetek elb írálásánál, hiszen ez az egész tényállás igazándiból egy jogtalan, intenzív, hirtelen és bizonyos esetekben különös körülmények között történő támadásból indul ki. (18.10) Ha az olasz jogot vizsgáljuk, akkor ez bizonyos esetekben nem kívánja meg a szüksége sség, illetve az arányosság vizsgálatát de jure, a vagyon védelmében az olasz jog szerint is lehet akár életet is kioltani, azonban az olasz alkotmánybíróság egy kicsit finomít ezen az olasz büntető törvénykönyvben meghatározott relatív szabadságon, ugyani s az alkotmánybíróság értelmezése alapján mégis szükséges a vagyon védelmében történő támadás esetében egyfajta szükséges és arányos elemet feltételezni a megtámadott oldaláról. A francia szabályozás kifejezetten a személy elleni támadások esetén teszi leh etővé a jogos védelmet. (Az elnök csenget.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Képviselő úr, elegendő az egyperces időmeghosszabbítás? DR. GRUBER ATTILA (Fidesz) : Köszönöm szépen, igen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Akkor folytassa! DR. GRUBER ATTILA (Fidesz) : Itt is egy esz közarányosságot kér a francia. A finn btk. az elhárítás szükségességét meghaladó cselekmények esetében a büntetés mellőzéséhez, esetleg korlátlan enyhítéséhez nem írja elő a jogtalan támadás kiváltotta tudatszűkült állapot meglétét, tehát kvázi hideg fejje l is lehet arányosan visszavágni. Említhetném a dán kódexet is, amely szintén nagyjából ezeket az elemeket ötvözi. Úgy vélem, hogy az általam elmondott európai példák is megerősítenek bennünket abban, hogy jól és európai módon módosítjuk ezt a két tételt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kettőperces reagálásra megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Bár a rendes felszólalá somban is szeretnék kitérni erre, de nem tudom megállni, hogy ne reagáljak Gruber képviselőtársamra. Egyrészt köszönjük ezt az átfogó példálózást az európai joggal, nagyon érdekes volt végighallgatni. Viszont azt kérném, hogy a saját frakciójára is próbálj on ráhatni ez után a felvezetés után, hogy ne egy olyan bonyolult tényállásban fogalmazzák meg a jogos védelmet és főleg azt a helyzetet, ahol az élet kioltására is utaló támadásnak lehet tekinteni bizonyos helyzeteket. Ha ennyire bonyolultan fogalmazzuk m eg, amit magam is alig tudok értelmezni - államtitkár úr segítségét is kellett kérnem, hiszen a vesszők, pontok
