Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
4906 és kötőjelek nem mindig vannak egyben, és nehezen értelmezhetővé teszik a szöveget , akkor ez egy védekező, néhány másodpercnyi döntési szituác ióban lévő állampolgár szempontjából tulajdonképpen lehetetlenné teszi azt, hogy éljen ezekkel az eszközökkel, hiszen azt kell mondjam, hogy még jogászként is komoly elgondolkodásra lenne szükség annak eldöntéséhez, hogy éppen melyik helyzet áll fenn. Az, hogy az első, a társadalmi vitára bocsátott javaslathoz képest az előttünk fekvő javaslatból a közterület már kikerül, remélem, hogy csak egyfajta köztes állapot, és ezen még lehet változtatni, lévén akkor nem lenne olyan helyzet, hogy ha közterületen éjje l hazafelé bandukolva az emberre rátör öt fegyveres, akkor ő azt nem értékelhetné úgy, mint amely támadás az élete ellen is irányul. Ez biztos, hogy nem jó, mert pont a javaslat lényegét veszi el. Ezen tehát még nagyon sok dolgoznivaló van. Arra kérem a fi deszes és KDNPs képviselőket, hogy hassanak oda, hogy ezt egy kicsit tegyük tisztába, és majd folytatom ezt a rendes felszólalásomban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Baráth Zsolt, a Jobbik képvisel ője. Öné a szó. BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ha igaz az a hír, hogy Pintér belügyminiszter úr a csendőrséggel kapcsolatban a Jobbikkal egyeztetne, tehát ha ez nem az álhír kategóriába tartozik, akkor tulajdonképpen meg is spórolhatnánk ezt a jó néhány órás általános, majd részletes vitát, illetve azt az ötszáz oldalt és közel száz módosító javaslatot, amit a kormánypártok és az ellenzék is bead ezzel a Btk.törvénytervezettel kapcsolatban. De fordítsuk komolyra a szót! Ezt csak azért mo ndtam, hogy államtitkár úr nézzen felém majd egy pillanatra, amikor nem biztos, hogy teljesen szakszerű hozzászólást fogok elmondani, ugyanis én nem vagyok jogász, én inkább a fiatalkorúak, a gyermekek szempontjából és egy kicsit gyermekvédelmi szempontból próbálom megközelíteni a dolgokat. Éppen ezért csak a IV. fejezet 15. §ához, ami a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokkal kezdődik, fogok néhány gondolatot hozzáfűzni. Én is tisztában vagyok azzal - amiről Gruber Attila és Staudt Gábor képviselőtá rsaim szakmai vitát folytatnak , hogy EUs megfeleléseket is kell teljesíteni, de azért ne felejtsük el, hogy változik a világ, nekünk elsősorban Magyarországon kell új vagy régi Btk.módosítást eszközölni. Ez a világ azonban úgy változik, hogy egyre durv ul, kriminalizálódik, és itt a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben, habár itt többen felsoroltak már olyan bűncselekményeket, amelyek az utóbbi években történtek Magyarországon. Ezek nagyon súlyos, életellenes, brutális bűncselekmények. Hát a felnőttek sincsenek biztonságban, csak azok valószínűleg - feltételezem, lehet, hogy naivan - talán jobban meg tudják védeni magukat. Ez persze nem mindig igaz. Ezenkívül van még a büntetésvégrehajtással, a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban, illetve hogy a társadalom hogyan reagál ezekre, egy olyan felvetésem, ami szintén nem lesz nagyon szakszerű, de azért szeretném a figyelmükbe ajánlani. Amikor az állampolgárok azt tapasztalják, hogy a lakásukba betörnek vagy az életükre törnek, akkor rendőrt, csendőrt kiáltanak, és próbálják a saját életüket, a saját vagyonukat, a saját családjukat megvédeni. Ez úgy működik, hogy olyankor szigorítanák a büntethetőséget, illetve a Btk.t, az újat vagy a régit, és az a liberalizmus, amely tulajdonképpen 1990től uralkodik vagy próbál uralkodni Magyarországon, a büntethetőségi szemléletet is föllazítja, és ez egyáltalán nem jó a magyar társadalomnak, mert látjuk, hogy hova vezet ez az út. Én nem nagyon vagyok optimista ezzel kapcsolatban. A gyermekkori büntethetőséget kizár ó oknál szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy mi van a felnőttek, törvényes képviselők felelősségével. Egy 14, új esetben talán 12 éves gyermek, aki gyermek és bűncselekményt követett el, annak mennyire érzékeli a társadalomra vagy a társára való veszélye sségét. Ez már jó kérdés, de amikor egy 1213 éves gyereket az igazságügyi orvos szakértő elé viszünk, akkor megállapítja róla a beszámíthatóságot. Ez még nem jelenti azt, hogy a gyermek
