Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOLBER ISTVÁN (független): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz):
4897 megerősítésére, egységesíti a rendszerváltás óta megjelent jogszabályi változásokat, és erős morális alapokon nyugszik. Elvárás az is, hogy a kor számos problémájára, így például az erőszakos bűncselekmén yekre, a gazdasági bűncselekményekre vagy éppen a kábítószer terjedésére hatékony válaszokat adjon, és közreműködjön az egész társadalom erkölcsi normáinak megerősítésében is. A közelmúltban egyébként egy, az európai ügyészek számára Budapesten megrendezet t konferencián megállapították azt, hogy a bűnüldöző szerveknek világszerte újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, és sok országban nőtt a bűnözés volumene, illetőleg annak struktúrája az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. (17.30) A fentiek messzemenőkig rávilágítanak arra, hogy az 1978as büntető törvénykönyvet meg kell újítani. Ennek során akkor járunk el helyesen, ha nem a mindenáron való módosítás és az alapelvek megváltoztatásának célja lebeg a szemünk előtt, hanem az, hogy erő s alapokon és évtizedek jogalkotási tapasztalatán nyugvó, egyszersmind modern és korszerű büntető kódexet hozzunk létre. Az elmúlt közel három és fél évtized során több mint száz alkalommal került sor a Btk. módosítására. Ez a szám már önmagában jelzi, hog y a jog hogyan reagálhat a társadalmi elvárásokra vagy a mindennapi környezeti változásokra. Ám a társadalmi elvárások ma egy határozott, valódi igazságszolgáltatást elősegítő büntető törvénykönyvre vágynak. Az új Btk.val szemben az egyik legfontosabb elv árás éppen ezért a szigorúság követelménye. Ez elsősorban a tervezet alapján a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánulhat meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti. Ha egy kis kitekintést teszünk arra, hogy az északmagyarországi régióban milyen bűnügyekkel kell viaskodni a bűnüldöző szerveknek és az igazságszolgáltatásban dolgozóknak, akkor sokatmondó néhány újságcikk címe és beszámolója, amelyek a közelmúltban jelen tek meg a megyei napilapban. Néhány példa: jogerősen is életfogytiglani a bodroghalmi gyilkosnak; megkezdődött a Fészekrakóügy tárgyalása Miskolcon; őrizetben a bogácsi rablók; brutális támadás az Avason; ittas és drogos sofőr egyenlő két halott; ismét sí rrongálás Miskolcon. És ugye talán fel sem kell idézni néhány más újságcikket, hiszen mindenki emlékezhet a húsvétkor történt gyilkosságokra Hejőszalontán és Berzéken, és nyilván mindenki számára felháborító emlékként él az olaszliszkai lincselés vagy éppe n a gadnai bestiális gyilkosság, az utóbbi helyszínen, egy 88 éves idős asszonyt próbáltak meggyalázni, megerőszakolni, majd pedig ennek sikertelensége nyomán végül egy baltával meggyilkolták. Más tudósításokból azt tudhatjuk meg, hogy a rend őrei BorsodA baújZemplén megyében egyre gyakrabban szerveznek olyan fórumokat, ahol erdészeti, halászati szakemberekkel, a nemzetiségi önkormányzatok képviselőivel közösen egyeztetnek és tartanak tájékoztatókat. Ezeknek az a célja, hogy a felek megismerhessék egymás v éleményét, az egymással szemben támasztható elvárásokat. Ezekre a megbeszélésekre is azért van szükség, mert a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv bizonyos társadalmi normákba ütköző magatartások esetén már nem jelent elég visszatartó erőt. Az egyeztető megbeszéléstől a szakemberek azt várják a régióban, hogy a felek együttes fellépésének hatására hatékonyabbá válik az együttműködés az erdőterületeken és a gyümölcsösökben jellemző falopásokkal, természetkárosításokkal szemben, az orvvadászat és az orvhal ászat területén vagy éppen a hétvégi házas övezetekben történő bűnelkövetésekkel kapcsolatban. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az előző példák és újságcikkek alkalmasak arra, hogy a társadalom üzenetét hordozzák, azaz igazságos és szigorú bün tető kódexre van szükség, amelyben az emberi élet védelme az egyik legsarkalatosabb szempont, hiszen az emberi élet védelme a mainál sokkal erősebb védelmet és figyelmet érdemel. Ebben jelentős előrelépést jelenthet, ha az erőszakos bűncselekmények esetén a büntethetőség alsó korhatárát 14 év helyett 12 évben állapítjuk meg. Jelentős előrelépés lehet az is, ha újrafogalmazzuk a jogos védelem körét, és az eddigieknél
