Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4846 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemz eti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/7034. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/7034/5. számon megkapták és megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági a jánlás két módosító javaslatot tartalmaz. Ezeket különkülön tárgyalja az Országgyűlés, így nem kell a vita szakaszolásáról határozni. Megnyitom a részletes vitát a T/7034/3. számú módosító javaslatra. Megkérdezem: kíváne valaki felszólalni 6 perces időke retben? (Jelzésre:) Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A részletes vitához szóló ajánlásban található 2., 4., 7. pontok alapján kívánom elővezetni azon pár é pítő és tisztázó gondolatot a Jobbik frakciója részéről, amely talán segíthet eloszlatni bizonyos homályos pontokat e tekintetben, hiszen látható az, hogy azért itt komoly és igen fajsúlyos változások következtek be az előttünk fekvő módosító indítványok a lapján. Kijelenthető az is, hogy olyan pontatlanságok, adott esetben pongyola, slendrián fogalmazások találhatók az előterjesztés bizonyos pontjaiban, amelyek elfogadhatatlanok az esetben, ha tisztán szeretnénk látni annak kérdésében, hogy a Nemzeti Eszköz kezelő milyen működési elveken kit kíván és kit tud megmenteni, kin tud segíteni. A 2. pontban található és kimondottan a Nemzeti Eszközkezelő által érintett lakások, ingatlanok esetében kivetett lakbér kapcsán merül fel, hogy ezt a lakbért költségelven ál lapítsák meg. Nagyon fontos, és adódik a kérdés, hogy mit ért az előterjesztő költségelv alatt. És erre kérnénk is egy pontos, nagyon pedáns választ, hiszen itt kinek a költségelveiről van szó? Milyen felmerülő költségekről beszélhetünk az eszközkezelő kap csán? Egyáltalán vane egy kalap vagy egy felső határ azt illetően, hogy a korábbiakban kimondottan szociális alapokon előirányzottnak ígért bérleti díj meddig mehet el maximum, mennyire terheli az amúgy is bajban lévő családokat? Ezenfelül pedig mennyire akadályozhatja őket abban, hogy visszatérjenek a normális élet kerékvágásába, adott esetben tervezhessék a családi kasszát? Tehát itt azért igen komoly tisztázandó kérdéskörről van szó. Az is látható, hogy az előterjesztő által elénk rakott módosító javasl at egyik indítványa szerint a közigazgatási területen lévő összes, az állam nevében megvásárolt lakóingatlantétel kikerülne, és itt már csak általában lakóingatlanokról beszélnénk. Tehát egy olyan kötelezettség kerülne ki a Nemzeti Eszközkezelő életéből, amely az összes, térségben fellelhető és bajban lévő ingatlanra vonatkozik. Itt is adódik a kérdés: miért kellett ezt az egy szót, az “összes” szót kitörölni? Mi indokolhatja azt, hogy egyre kevesebb és kevesebb ingatlant kívánjon ez a konstrukció megmente ni, amikor amúgy sem tud sokat, és amúgy sem tud eleget? Azért mondhatjuk ki ezt óriási bátorsággal, hiszen eleve a bank engedélyétől teszi függővé a konstrukció, hogy mely ingatlanok esetében jöhet az eszközkezelő segíteni, hiszen ha a banknak jobban megé ri az árverezés, akkor bizony azt az utat fogja választani, legalábbis jelen esetben ez még lehetőség és nyitva álló lehetőség a számára. Azt is elfogadhatatlannak tartjuk a továbbiakban is, hogy a szociális rászorultság feltételének fennállására vonatkozó igazolásokat kérnek. Hiszen a Nemzeti Eszközkezelő tekintetében a rendszerbe már önmagában csak az kerülhet, aki óriási bajba került, közöttük Alistázni és Blistázni még különböző szociális rászorultságot igazoló papírosok alapján legalábbis visszás, de mindenképpen afelé mutat, hogy még kevesebben vehessenek részt ebben a rendszerben, tehát ilyen módon, ilyen megközelítésből ez megint csak egy elfogadhatatlan hozzáállás véleményünk szerint. Végül pedig a 7. pont alapján újfent biankó csekket kérnek tőlü nk a tekintetben, hogy a szociálisan rászorult személyek körét és a szociális rászorultság igazolásának módját későbbi rendeletben határozná meg a kormány, és általában kormányrendeletekben történő felhatalmazáshoz kér tőlünk segítséget. Itt egy nagyon neh ezen értelmezhető kitétel is szerepel egyébként, amelynek értelmében a jogszabályban meghatározott maximális havi darabszámot is rendeletben kívánják meghatározni az ingatlanok tekintetében, akiket megmenthet a Nemzeti Eszközkezelő.
