Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - Liu Yingli Shenzhen város alpolgármesterének köszöntése - A biztosítási adóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - TÓTH CSABA (MSZP):
4825 Az új adó durván négyféle biztosítási termékre rakódik rá: a vagyon jellegű biztosításokra - idetartoznak például a lakásbiztosítások , a cascóra, a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításra és az utazási és az azt ki egészítő egészségbiztosításokra. A törvényjavaslat szerint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás biztosítási díját 30 százalékos, a casco biztosítási szolgáltatást 15 százalékos, a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást 10 százalékos adómérték fog ja terhelni. Bár az új adó alanyai a biztosítók lesznek, nem valószínű, hogy lenyelik az egész terhet. Szakértők szerint a lakásbiztosításoknál az új közteher emelni fogja a díjakat. Az új adó óriási aránytalansá gokat okoz, hiszen az eddigiekhez képest 15 milliárddal több adóbevételt az állam nem a teljes piactól, hanem nagyjából a felétől várná el. Lesz olyan biztosító, amelynek a tavalyi adóterhei háromszorosát fogja jelenteni. Ilyen pluszterhet egyetlen szektor sem visel el. Mivel az új adó nem terheli az életbiztosításokat, több biztosító, amelynek meghatározó ez az üzletága, nagyon jól jár majd a szektor többi szereplőjéhez képest. Az új adó veszélyezteti a hazai biztosítási piac jövőjét, mert egy jelentősen m egsarcolt piacot sújtana újabb adóval a kormány. Az új biztosítási adó drasztikusan átalakítja a hazai nem életbiztosítási palettát, és kevés a remény arra, hogy a jövőben új szereplők megjelenése erősítse majd a piaci versenyt. A 30 százalékos különadó me llett a piacindításra aligha vállalkozik a jövőben társaság. Még a tőkeerős társaságok külföldi tulajdonosai is dönthetnek úgy, hogy az adó sújtotta tevékenységeket kitelepítik az országból, amit a multik ipari biztosításai esetében egyszerűen meg tudnak t enni. A legnagyobb csapást azok a kisebb biztosítók szenvedhetik el, amelyek nem árulnak életbiztosítást. A kormány az érintett szolgáltatói körrel és a Magyar Biztosítók Szövetségével nem végzett megalapozott és eredményes szakmai egyeztetést. Az új adó k izárja az érdemi élénkülés lehetőségét a biztosítási piacon, az új adó ugyanis egyformán sújtja a régi és az új termékeket, ám míg az új konstrukciókat lehet úgy alakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termék ekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterhet, hiszen azok kialakítása még enélkül történt. Kétesélyes, vajon elfogadható lesze az új magyar adófajta az Európai Unióban, amelynek a legtöbb tagja alkalmaz ilyesfélét. A keletközépeurópai régióban Csehors zágban, Szlovákiában és Lengyelországban nincs biztosítási adó, Bulgáriában, Szlovéniában és Romániában van, de 10 százalék alatti kulcsokkal. A fő különbség, hogy az Unió tagállamainak többségében az ügyfelet terheli az adó, amit a biztosítási díj fizetés ekor jellemzően fel is tüntetnek, úgy, ahogyan például az idéntől hatályos magyar baleseti adónál is. Az új magyar adónemről azonban nem lehet tudni, hogy azt mennyiben hárítják majd át a társaságok a kuncsaftokra. A lakásbiztosítások feltételeit például n em módosíthatják egyoldalúan, a díjat csak a fogyasztói árindex alakulásától és a vagyontárgyak értékének avulásától függően korrigálhatják. Ha visszamenőleges hatállyal érvényesítenék bennük az új közteher hatását, az a szakértők szerint az európai jogren dbe ütközne. A Magyar Biztosítók Szövetségének álláspontja szerint a legjobb lenne, ha a baleseti adót hagynák úgy, ahogy van, miután a biztosítók és az adóhivatal milliárdos összegeket költött az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre, és az ügyfelek is megérte tték. Teljes káoszt okozna ugyanis, hogy a biztosítási adó hatálybalépésével az idén befizetett baleseti adó 2013ra átlógó része visszajárna az ügyfeleknek. Ennek költsége több tízezer ügyfélnél nagyobb lenne, mint az ideutaztatott összeg. Komoly a veszél y, hogy az adóval - átterheléssel vagy anélkül - a biztosítottak járnak majd rosszul, a jövőben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek, illetve bele kell nyugodniuk abba, hogy kisebb szolgáltatást kapnak csak a biz tosítótól baj esetén. A filléres lakásbiztosításnak vagy kötelezőnek épp az ügyfél issza meg a levét akkor, amikor a biztosító nem jár el kellő korrektséggel a kárrendezés során.
