Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A biztosítási adóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SCHEIRING GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4821 meghatározott magasabb vagyon esetében vagy például az örökösödési illetékek korlátozott mentességével. Azt gondolom, azt gondolja a Demokratikus Koalíció, hogy szociálisan ez az irány lenne hely esebb, ez lenne követhetőbb. Sajnos, ez a harmadik adótörvény, amelynek a vitája valószínűleg ugyanúgy fog lezajlani, hogy a kormánypártok hallgatnak. Ez nem szolgálja ezeket a célokat. Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István tapsol. - Babák Mihály: Egyhangú ta ps!) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Scheiring Gábor képviselő úr ismét kétperces gombot nyomott, LMP. (11.50) SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen. Megérkezett Babák Mihály, remélem, hogy akkor most felélénkülnek majd a kormánypárti képviselők is. (Dr. Józs a István közbeszól.) Mivel az általános vitánál tartunk még, ezért szeretnék továbbra is a kormány adófilozófiája kapcsán egy megjegyzést tenni. Itt több olyan esettel is találkoztunk már, ahol gyakorlatilag egyes adónemek részletei változnak, de a kormány azt állítja, hogy az adófilozófiája nem. Márpedig az, hogy ők a forgalmi adók értékét és arányát szeretnék növelni, azt gondolom, hogy ha megnézzük, hogy a magyar költségvetés bevételei szerkezetében a különböző adónemeknek milyen az aránya, akkor azt lát juk, hogy a forgalmi adók nemzetközi összehasonlításban már így is egy viszonylag jelentős szeletet képviselnek, viszont van két olyan adónem, olyan adótípus, amelyik nemzetközi vagy európai összehasonlításban viszonylag alacsony arányt képvisel a magyar k öltségvetés bevételi oldalán. Ezek pedig a társasági adók, tehát általában a tőkét terhelő adóbevételek, illetve a vagyoni típusú adóbevételek. Mind a kettő olyan, ami elsősorban a vagyonosabb személyeket, illetve a tőkeadó a tőkét birtoklókat adóztatná me g, szemben az általános forgalmi adóval, szemben az önök által bevezetett egykulcsos adóval, amely mind a kettő az átlag alatt keresőket aránytalanul nagy mértékben sújtja. Tehát azt gondolom, hogy ha itt adófilozófiai szinten beszélgetünk, akkor azt kelle ne megnézni, hogy a tőke részesedését hogyan lehetne növelni a költségvetés bevételi oldalán, hogyan lehetne megállítani azt, hogy a társaságok kibújjanak az adózás, a közteherviselés alól, és megnézni azt, hogy hogyan lehetne bizonyos típusú vagyoni adóka t, luxusadókat bevezetni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik, normál hozzászólás előre bejelentett módon. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma sokadszorra kezdünk bele egy adófilozófiai vitába, amely egyértelműen arról szól, hogy a kormányzat, mint ahogy már elmondtam ma, két irányban mozdult el az adózás terén. Az egyik irányban a saját terminológiája szerint a nagy szétter ülésű adókat preferálja, tehát azokat, amelyek minél több embert érintenek és minél kisebb mértékben. Ennek létjogosultsága önmagában is kérdéses, de az, hogy emellett olyan ágazatokat terhelnek különadókkal, extra terhekkel, sarcokkal, amelyek a gazdasági fejlődés motorját is képezhetnék, mint mondjuk, a távközlési iparág, legalábbis furcsa gondolatokra ad okot. Ez nem az az eset. Amikor a biztosítókról beszélünk, akkor egyértelmű, hogy egy olyan szegmenst terhelünk, amelynek a közteherviselésben részt kel l vennie. Tehát semmiféle olyan hangnak véleményem szerint nincs helye, hogy a biztosítókat itt bárki is sajnálja, tisztelet a kivételnek persze, de a tekintetben, hogy itt bármilyen extra teher rájuk hárul. A sokkal nagyobb problémám az, hogy a biztosítók által áthárítás szinte szavatolt az önök által kitalált rendszerben. Ezt szeretném pár tényadattal alátámasztani. Teljesen egyértelmű, hogy a biztosítók már a bejelentéskor, a biztosítási
