Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
482 fogyasztóvédelmi csomagjának az alapjaként. Most végre ez a szemlélet megérkezett a Ház elé ebben a javaslatban. Másfél éves késéssel és egy szerencsétlen sorsú előzetes konstrukció korrigálásaként ál l előttünk ez a javaslat, de hát a mai helyzetben már annak is örülni kell, ha a kormány belátja a tévedését és korrigál. Az előző konstrukcióban több százezer devizahiteles igénybevevőre számítottak, de csak néhány ezren léptek be. Itt szeretném korrigáln i azt a közkeletű népszerűsködést, ami ma is kétszer elhangzott a Házban, miszerint a bankok beszélték le az ügyfelet. Ez volt az a helyzet, amiben nem volt szükséges az, hogy a bankok lebeszéljék az ügyfelet, az ügyfél elég hamar átláthatta, hogy az egy t eljesen elhibázott, elszúrt konstrukció volt. Ezért is támogatjuk azt, amit a jelenlegi javaslat lehetővé tesz, hogy átléphessenek, érdekük legyen átlépni a régi elhibázott konstrukcióból ebbe az újba, amit a törvény elénk tár. Még egy fontos téma van, ami t ennek kapcsán meg kell említeni - ahogy az előttem szólók is jelezték , a 90 napon túli késedelemben levőkről. Gyakorlatilag egy éve minimum, de inkább másfél éve úgy üldögél itt a magyar parlament, mintha ezeknek az embereknek a sorsa nem érintené meg őket. Én megértem, hogy az önök társadalomfelfogásában a végtörlesztők, akiknél van tartalék, közelebb állnak önökhöz, ezeket a rétegeket jobban látják. De ha másból nem, legalább a sajtóból vegyék észre, hogy több százezer család van, amely a legvégső két ségbeesésében várja azt, hogy a Ház tegyen valamit az ő ügyükben. Azok a konstrukciók, amik eddig elébünk kerültek, semmiféle módon nem segítik azokat, akik már végső kétségbeesésben várják azt, hogy mi történik velük, mert nem tudnak törleszteni. Azt a me glehetősen cinikus hozzáállást is szeretném visszautasítani, amit az előterjesztő államtitkár úr mondott és Rogán képviselőtársunk megismételt, miszerint egy teljesen irreális szcenárióban gondolkoznak, ami szerint a megtáltosodó magyar gazdaság majd olyan helyzetbe hozza ezeket az adósokat, hogy újra képesek lesznek törleszteni. S még valami olyasmit is gyakran sugallnak a felszólalásaikban, hogy az, aki megfeszített erővel küzdött és próbált törleszteni, azt elismerjük azzal, hogy különböző konstrukciókka l segítjük, ez azonban valamilyen rejtett módon egy hibáztatást is tartalmaz azokra nézve, akik nem tudnak törleszteni. Én ezt az ő nevükben szeretném visszautasítani. Nagyon súlyos helyzetben vannak százezrek, és azt sugallni, hogy ők is hibásak abban, ho gy immár 90 napon túli késedelembe estek, egy végtelenül cinikus magatartás. Önök is visszafogottságra intettek minket, én ezért cserébe azt kérem, önök is legyenek némileg visszafogottak abban, hogy a mostanában elharapózó, a szegényebb rétegeket hibáztat ó szemléletet kiterjesszék erre a területre is. Fontos azt is megemlíteni, hogy milyen módon kerülnek ezek a javaslatok a Ház elé. A 90 napon túli késedelemben lévő adósok ügye is egy zárószavazás előtti módosítóként került a víziközműtörvény zárószavazás előtti módosítójaként a Ház elé. Tegnap elég sok szó esett arról, hogy milyen módon élnek vissza önök ezzel az intézménnyel. Még akkor is, ha ez segít ezeken a nehéz sorsú embereken, fel kell rónunk, hogy zárószavazás előtti módosítóban ezeket beterjeszte ni, amikor szakmai vita már nem folyhat ezekről a javaslatokról, a joggal való visszaélést kimeríti. Szintén kell beszélnünk ennek a javaslatnak a kapcsán a végtörlesztésről, hiszen az a bankoknak és az államnak, tehát végső soron mindannyiunknak, adófizet őknek összesen 336 milliárd forintjába került két hónap alatt. Ezzel 160 ezer adósnak tudtak segíteni, a 21 százalékát sikerült ilyen módon kedvezményes árfolyamon végtörleszteni. Összevetve az előttünk lévő törvény költségeivel, aminek 2012ben csupán néh ány tíz milliárd forint lesz a költsége, megállapítható, hogy jelentősen nagyobb segítséget, kedvezményt kaptak azok, akik amúgy is jobb helyzetben levők voltak. Nem győzöm hangsúlyozni eléggé, hogy a végtörlesztés során milyen összegekről beszélünk. 486 m illiárd forint került elő valahonnan a gazdaságból, párna alól, külföldi számlákról, ki tudja, milyen forrásokból, és az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy ez honnan jön. Azt gondolom, hogy mélységesen igazságtalan és cinikus szemléletet tükröz ez, azt a to rz társadalomfelfogást, amit a kormányzó pártok az elmúlt