Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
432 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Én is azt gondolom, hogy vannak olyan ügyek, amiben mindent félre kell tenni, ha az egész ország szempontjából fontosak. Ez többek között egy ilyen téma. És nem akarok plagizálni, ezért nem idézem Simicskó István képviselőtársam szavait - persze, ha mondom, akkor már nyilván nem plagizálok , amit 2008. május 20án mondott, amiben felvezette an nak az országgyűlési határozatnak a lényegét, ami elindította azt a jogalkotási folyamatot, ami szerintem ehhez a törvényhez vezetett. Ülnek itt olyan képviselőtársaim, akik korábban nem voltak képviselők, azoknak lehet, hogy furcsa, de akkor két ellenzéki képviselő által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot a kormány teljes mellszélességgel támogatta. Hozzáteszem, hogy nagyon komoly közös munka előzte ezt meg, hiszen a minisztérium szakértői, úgy gondolom, akkor is és nyilván most is komoly felad atot végeztek el, hogy az a határozati javaslat olyan legyen, ami nyilván mindenfajta, akkor már uniós szabályoknak és más egyébnek eleget tegyen. Utána, ahogy miniszter úr is jelezte meg Font Sándor képviselőtársam is, nem állt meg itt ez a folyamat, hisz en köszönhetően alapvetően Lezsák alelnök úrnak, ez nagyon komoly parlamenti szintre került, hiszen a Felsőházi teremben több rendezvény is volt - ugye, “Hungarikumok a Parlamentben”. Nagyon sok mindent összeszedegettem én ehhez a vezérszónoklathoz, de mos t nem olvasnám föl azokat, amit többek között én vagy az akkori minisztérium munkatársai mondtak, de azt láttuk meg azt éreztük, hogy tényleg egy olyan ügy mellé kell beállni, vagy olyan ügy mellé állt be akkor a magyar politika, amit segíteni kell. Aztán volt még egy eleme ennek a dolognak, mert az első országgyűlési határozat konkrétan még nem szabta meg azt a feladatot a kormánynak, hogy törvényt nyújtson be a hungarikumokról, hanem volt egy későbbi ügyünk - ez sajnos időnként újraújra előjön , ez a hí zottlibamáj- és kacsamájügy, ami kapcsán nagyon gyorsan született egy újabb országgyűlési határozat, amiben ezt próbáltuk megvédeni, és olyan helyzetbe hozni, hogy ne nagyon lehessen ezt mindenféle mondvacsinált állatvédelmi és egyéb okokból ellehetetlení teni. Annak a november 28ai országgyűlési határozatnak, ami szintén egyhangú döntéssel került elfogadásra, az 5. pontja rendelkezett úgy, hogy arról az ügyről is, de kiemelten a hungarikumok védelméről szülessen egy törvényjavaslat. Eltelt nagyjából két é v, folytak a műhelymunkák, és elénk került egy törvényjavaslat, amit - a bizottsági ülésen is jeleztem - általános vitára egyértelműen alkalmasnak tartok én személy szerint, annak ellenére, hogy nem hiszem, hogy ez lenne a legvégső és legjobb megoldás. De tudjuk be ezt részben annak, hogy ez egy kerettörvény, és tudjuk be annak is, hogy soksok megoldandó feladatot kellene ennek rendeznie, többek között azokra a kérdésekre is választ adni, amit Font Sándor képviselőtársam mondott, hogy hogyan tudjuk ez alap ján teljes biztonsággal beazonosítani azt, hogy mi a hungarikum. Van nekünk ezzel kapcsolatban egy véleményünk, hogy ez alapján így, ebben a formában nagy valószínűséggel nem tudjuk, és nagyon sok szubjektív elem kerülhet ebbe a rendszerbe. Ezért fogunk is majd beadni módosító javaslatokat, amivel szerintem véglegesen akkor sem tudjuk, de legalább egy feladatot szabunk a kormányzatnak, hogy ezt a részét majd tekintse át ennek a törvényjavaslatnak. Miért mondom azt, hogy én személy szerint ezt általános vitá ra alkalmasnak tartom? Mert van erről frakción belül is vita. Nem arról, hogy ez a törvény nem lehet jó és nem születhet meg, hanem valaki sokkal inkább figyelembe venné azokat a civil véleményeket, amelyek - úgy tűnik - az előkészítés folyamán vagy nem ke llő hangsúllyal, vagy nem úgy lettek figyelembe véve. Én ezeket most nem részletezném, mert ezért is osztottuk meg a megszólalásunkat, hogy Pál Béla képviselőtársam majd nyilván ezeket részben a saját, részben a civilek által megfogalmazottak alapján elmon dja, de azt szeretném én is jelezni, hogy nagyon vigyázni kell arra, ha egy minisztérium ilyen szintű feladatot vállal magára, ami - azért valljuk be - némileg túlterjeszkedik azon a határon, ami mondjuk, egy kormányszerv kezében lehet, akkor ezzel óriási felelősség van. És arra is nagyon vigyázni kell, hogy ennek a működtető rendszere majd hogyan fog működni. Azt én persze természetesnek tartom, hogy ez alapvetően onnan indul ki, hogy ez igazából egy
