Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4203 A részben felfüggesztett szabadságvesztés 2010. május 1jei bevezetése a gyakorlati tapasztalatok szerint nem járt olyan előnyökkel, amelyeket a jogalkotó ahhoz fűzött. Például nem vált a végrehajtandó szabadságvesztés valódi alternatívájává, ugyanis bi zonyos szempontból annál súlyosabb szankció. Ezért a javaslat - a jogalkalmazók egyetértését bírva - nem veszi át a hatályos Btk. erre vonatkozó szabályait. Ehelyett a feltételes szabadságra bocsátás szabályait alakítja át úgy, hogy bizonyos esetekben lehe tővé váljon a feltételes szabadság tartamának meghosszabbítása; az elkövető a büntetés fele részének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető, de hosszabb ideig áll majd a büntetés hatálya, azaz a próbaidő alatt. A feltételes szabadságra bocsátás szabályai egyéb tekintetben is módosulnak. A javaslat nem a büntetés végrehajtási fokozatához, hanem az elkövető előéletéhez köti a feltételes szabadságra bocsáthatóság vizsgálatát. Fő szabály a büntetés kétharmad részének, de visszaeső esetén háromnegyed részének kitöltése. Ezzel párhuzamosan nemcsak az erőszakos többszörös visszaeső nem lesz feltételes szabadságra bocsátható, hanem az a többszörös visszaeső sem, akinek a szabadságvesztés büntetését fegyház fokozatban kell végrehajtani, tehát ha a kiszabo tt szabadságvesztés kétévi vagy annál hosszabb tartamú. A kényszergyógykezelés olyan intézkedés, amelynek kezelőgyógyító jellege a meghatározó a büntető jelleggel szemben. Ezt erősíti a javaslat azzal, hogy visszatér a 2010. május 1jét megelőző szabályok hoz: a kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés lesz, amelyet akkor kell megszüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. A különös rész szerkezeti felépítése - szemben az általános részével - elavultnak tekinthető: olyan bűncselekmények vannak egyegy fejezeten belül, amelyek védett jogi tárgyai jelentősen eltérnek egymástól. Ezen túlmenően a fejezetek sorrendje sem fejezi ki az alaptörvényben is megjelenő értéksorrendet. A javaslat a jelenleginél több, azonban kisebb terjedelmű fejezetre osztj a a különös részt, így az egy fejezet alá tartozó bűncselekmények a védett jogtárgy alapján szorosabb kapcsolatot mutatnak, továbbá az alaptörvényhez igazodva részben megváltozik a fejezetek sorrendje. A javaslat a büntetőjog ultima ratio jellegének erősít ése érdekében és a profiltisztítás jegyében egyes, jelenleg bűncselekménynek minősülő magatartásokat dekriminalizál. Így nem szerepel a különös részben a határjelrongálás, a földmérési jel megrongálása, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatsz olgáltatás, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése, a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése. Az árdrágítás bűncselekmény szintén kikerülne az új Btk.ból, és nem szerepel a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettsége k megszegése sem. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a magatartások szankció nélkül maradnának, azonban ezekben az esetekben a szabálysértési vagy a közigazgatási jogi szankció megfelelő és adott esetben akár hatékonyabb fellépést biztosít. A hatályos Btk.hoz képest a javaslatban új tényállások is helyet kaptak. Ezek egy része már meglévőkből vált ki; például a személyi szabadság megsértéséből és a kiskorú veszélyeztetéséből a kényszermunka, illetve az állatkínzásból az orvvadászat és az orvhalászat. Ez utóbbit egyrészt a természeti értékek fokozottabb védelme, másrészt a határozottabb fellépés, a szigorúbb büntetési tétel igénye indokolta. Vannak továbbá újonnan megállapított tényállások is, például az egészségügyi termék hamisítása és a közfeladati helyzettel visszaélés. Az általános jellegű ismertetést követően a különös rész egyes tényállásainak a hatályos Btk.hoz képest eltérő rendelkezései közül a következőkre hívnám fel a tisztelt Ház figyelmét. A kábítószerfogyasztás önállóan nevesítve a csekély mennyis égű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett, szubszidiárius vétség lesz. A javaslat megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat, de a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt szenvedélyb etegségét.
