Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PÁL BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz):
4123 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kettőper ces felszólalásra következik Pál Béla, MSZP. PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy e Ház falai között senki nem vonja kétségbe, hogy soha nem volt nagyobb szükség az élethosszig tartó tanulásra és az ehhez szüksége s feltételek megteremtésére, legyen szó bármilyen szakmáról, bármilyen foglalkozásról, mint napjainkban. (Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földesi Gyula váltja fel.) Éppen ezért én azoknak a módosító indítványaihoz szeretnék hozzászólni, tisztelt elnök ú r, és azokat erősíteném, akik az ajánlás 1. és 12. pontjaiban arra nyújtottak be módosító indítványt, hogy legalább egyharmad és ne legfeljebb egyharmad legyen a közismereti tantárgyak aránya. Hiszen pontosan tudjuk azt is, hogy sokkal jobb ezt a lehetőség et megteremteni úgy, hogy ez aztán szakmánként változtatható legyen, hiszen ha valaki később tovább akarja képezni magát, akkor nemcsak szakmai ismeretekre lesz szüksége, hanem olyan általános ismeretekre is, amelyeket a közismereti tantárgyaktól kap meg a szakiskola falai között. Elég baj az, ha négyről három évre csökken a szakiskolai képzés ideje, ne tetézzük ezt még azzal, hogy legfeljebb egyharmad legyen csak a közismereti tárgyak aránya. Hiszen ma Magyarországon azoknak a kitűnő szakembereknek, akiket majd ebben a képzésben részesítenek, nem ipari robotokká kell válniuk, hanem minél többen kell hogy legyenek közöttük olyan kiművelt emberfők, akik képesek lesznek a folyamatosan változó gazdaság igényeihez igazodva továbbképezni a tudásukat, és ehhez vis zont nemcsak szakismeretekre, hanem általános ismeretekre van szükségük, olyan ismeretekre, amelyekre épülve részt vehetnek majd az élethosszig tartó tanulásban, amely természetesen visszahat majd a szakmai ismeretekre is, abban az esetben, ha a közismeret i tantárgyak aránya legalább egyharmad lesz majd a módosító javaslatok szerint. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) (14.10) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót kettőperces időkeretben Vincze Lászlónak, a Fidesz képviselőjé nek. VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Osztolykán képviselő asszony aggodalmához tennék hozzá egy régirégi emléket, ami abból fakad, hogy tíz éven keresztül tanítottam mezőgazdasági gyakorlati ismereteket egy kis faluban, majd nyilván a mezőgazdasági munkák végeztével, hiszen szezonális dologról van szó, téli szezonban pedig, nem azt mondom, hogy műszaki ismereteknek neveztük vagy technikának neveztük, de olyan foglalatossággal foglalkoztunk, ami nem volt másra építve, mint a famunkára vagy a fémmegmunkálásra. Nagyon alap ismereteket, fogásokat tanítottunk, tanultak a gyerekek, fűrészelni tanultak, vonókéssel tanultak szerszámot gyakorlatilag lenyelezni és így tovább. Én azt láttam, általános iskolás gyerekekről beszélek, a 1114 éves g yerekekig, hogy aki kevésbé volt fogékony a tanulásra, de jó kézügyessége volta, jó huzalma volt, szerette, mondjuk, a növényeket, palántázni jól tudott és így tovább, igenis megtanult sok mindent; megtanulta, és azok a fiatalok igenis konyhakertészkednek, igenis sok minden mást csinálnak, és nem 1516 éves korban kell ezeket a dolgokat megszokni, megszeretni, megkedvelni, hiszen a gyereknek játék a munka. Én látom az öt fiúunokámon keresztül, hogy: “tata, kiskapát, kiskapát”, és akkor adom a kiskapát. A má sik fogja a gereblyét, húzzavonja. A harmadik kapirgálja elöl a gyümölcsöt a fa alól és így tovább. A negyedik a metszőollóval csetteg. Nem kell félteni a 14 éves gyereket kiengedni a mesterember mellé, azokat az alapfogásokat (Az elnök a csengő megkocogt atásával jelzi az időkeret lejártát.) tőle fogja megtanulni. Ez olyan dolog, hogy nem a hároméves lovat kocsizom (Az elnök újból csenget.) először, hanem a csikót kezdem odafogni.
