Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
4115 Tényleg, ez a figyelemfelhívás, kivezettetés, ilyesmi hogy van? Vagy nekem kell elhagynom a termet, elnök úr, ha szólni szeret nék? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Mégiscsak igény van rá?) Szóval, a szakképzésről: több gyakorlati tapasztalatra van szükség, ezt vallom. De az nem azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak tekintetében le kell nullázni az ismeret megszerzésének a leh etőségét. Kara képviselőtársam, egyszer már az általános vitában elmondtam, most elmondom még egyszer, hátha sikerül áttekinteni a matematika alapszabályait: a legfeljebb azt jelenti, hogy nulla és egyharmad közé eső, a legfeljebb egyharmad; azt jelenti, h ogy nulla és egyharmad közé eső. Az azt jelenti a matematikában, mondtam a múltkor, hogy van a Descartesféle koordinátarendszer: ahol metszi a vízszintest a függőleges, az a nulla pontja. A legfeljebb egyharmad a nullától jobbra van. A kettő közötti szak asz a nulla és az egyharmad között szakasz, ez a legfeljebb egyharmad. Tehát lehet nulla is, meg lehet egyharmad is. Ha önök azt mondanák, hogy egyharmad, akkor teljesen rendben lenne a dolog. Ha önök azt mondanák, hogy az alsó határ a 20 százaléka, maximu ma egyharmad, az is érthető, de a legfeljebb egyharmad ezt jelenti: nullától egyharmadig szerezhetnek közismereti ismereteket a fiatalok. Ez az alapja a történetnek, ezért nem tudjuk mi ezt elfogadni. Konkrétan, egzaktan kell megfogalmazni a dolgokat. Elnö k úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kettő percben következik Szakács Imre, a Fidesz képviselője. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Itt elindult egy polémia a részletes vitában, ami talán az általános vitában kellett hogy lezajlódjék, nevezetesen, hogy a szakképzésben minek van nagyobb szerepe: a szakoktatásnak vagy pedig az általános műveltséget bővítő tárgyaknak. Teljesen egyértelmű, hogy annak a fiatalnak, aki a szakképzésben részt vesz, an nak elvben azt az alapvető tudást, ami nem közvetlenül a szakterülethez adódik, hanem az általános műveltségét bővíti, meg kellett volna hogy szerezze. Szocialista képviselőtársaim az általános vitában elmondták, hogy van olyan gyerek… - hol fog megtanulni a gyerek írni, olvasni, ha a szakképzésben levesszük ezen tárgyak óraszámát? Könyörgöm nem önök hozták azt a törvényt az előző ciklusban a parlamentben, amikor eltörölték a gyerekek buktathatási lehetőségét, illetőleg az osztályozását az elsőmá sodik évfolyamokban?! (Babák Mihály: Úgy van!) Gondolkozzanak! A gyermeknek a tantervek szerint és a világban elfogadott normák szerint 6 éves korától 89, maximum 10 éves koráig folyékonyan meg kell tanulni olvasni, értelmezni a szöveget. Ez nem szakiskolai feladat. Én tehát arra kérném önöket, hogy az előző időszakban hozott rossz oktatáspolitikai döntések hatásait ne most kezdjék el a Fideszre mutogatva mondani. Akkor kellett volna elgondolkodni azon, hogy milyen szabályokat hoznak a közokta tásban. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Csak jelzem a képviselő úrnak, mivel az 1. ajánlási pontban Pokorni Zoltán a legfeljebb kifejezést legalábbra javította, így az erre vonatkozó vita teljes egészében a mostani részletes v itához tartozik. Megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének, kettő percben. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki figyelemmel kíséri ezt a vitát, és szeretné megérteni ennek a lé nyegét, azt gondolom, hogy nekünk kell mondani néhány olyan mondatot is, amiből világosan kiderül, hogy a jó szándék vezeti a patkó mindkét oldalán ülőket, mert azt az állítást, hogy az arányokon igazítani kell, szerintem nem lehet megkérdőjelezni. (Babák Mihály: Jó!)
