Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 14 (188. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz):
3991 és újra el fogják marasztalni külföldről. Ami nagyobb baj ennél, hogy Magyarországon a média világát illetően egy antidemokratikus rendszer marad hatályban, és az Országgyűlés elé biz onyosan ezt a témát egyszer legalább, de valószínűleg többször vissza kell hozni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiból.) (21.50) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra a Fideszképviselőcsoportból Kővári János képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mai vita is, úgy látom, alapvetően megkülönbözteti a különböző pártokat egymástól, méghozzá az értékvállalásukat tekintve. Önök döntően eszközöket bírálnak, hogy milyen eszközökkel akar elérni egy célt a kormányzó párt, és az eszközöket láthatóan egyébként a saját szempontjukból ítélik meg. Ez volt az a vita is, amit lefolytatott két percben az LMP és a Jobbik képviselője arról, hogy ki va n többet a tévében, ez vajon kiegyensúlyozottságot jelente vagy sem, és erről szólt az önök hozzászólása is. Bárándy képviselő úr kifejezetten alkotmányellenesnek minősítette az egész törvényt. Érdekes módon az Alkotmánybíróság ilyet nem mondott (Dr. Bárá ndy Gergely: Én sem mondtam!) , hiszen akkor visszavonatta volna a törvényt. Ön azt mondta, hogy alkotmányellenes, tehát vonjuk vissza a törvényt, így fejezte be a mondandóját. Nyilván a jegyzőkönyvből visszanézheti. (Dr. Bárándy Gergely: Ilyen állítást nem mondtam! - Az elnök csenget.) A jegyzőkönyvből nyilván visszanézheti, hogy mit mondott, ha nem emlékszik rá. Én azt gondolom, helyes az, hogyha alkotmányossági szempontból vizsgál a tisztelt Ház egy ilyen jelentőségű törvényt, mint amilyen a médiatörvény, hiszen a médiatörvény nem más egyébként, mint egy eszköz szabályozása, amely eszköznek a közvélemény formálása, a magatartás formálása az egyik legfontosabb célja. Ha önök helyesnek tartották a korábbi szabályozást, akkor biztosan nem olvasták azokat a sz ociálpolitikai elemzéseket vagy akár szociálpszichológiai elemzéseket, magatartástudományi elemzéseket, amelyeket döntően vissza lehet vezetni arra, hogy az önök által korábban meglehetősen liberálisan szabályozott média milyen eredményeket hozott a társad alomban. Azt gondolom, erről lenne érdemes vitatkozni, hiszen ezek egyébként objektív mércék, jól áttekinthető, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben vagy az azt megelőző időben a médiának milyen hatása volt a közvéleményre, a közgondolkodásra, a magatar tásmintákat milyen módon közvetítette akármelyik médium egyébként. Itt ez is egy kicsit ilyen maszatolós vita, hogy melyik médium az, amelyik jobban befolyásolja az embereket és melyik kevésbé. Azt gondolom, mindegyik, amelyiket hallgatják, olvassák, látjá k, mindegyik egyforma fontosságú. Ebben nem is értek egyet, ha úgy tetszik, az Alkotmánybíróságnak azzal a javaslatával, hogy különböztessük meg a különböző médiumokat a szabályozás tekintetében. Nyilván technikai értelemben, ahogyan Mandur képviselő úr er re utalt, valószínűleg máshogy kell szabályozni ezeket, hiszen más ezeknek a technikai megvalósulása, de érték vonatkozásában, azt gondolom, ugyanannak az értékminősítésnek kellene alávetni mindegyiket. Akkor én is az alkotmány szempontjából szeretném ezt a törvényt, illetve a most megfogalmazott négy módosítási pontot megközelíteni. Azt gondolom, ez egy helyes vita, hogyha ezt megtesszük. A magyar alkotmány, ha önök is itt lettek volna az alkotásánál, vagy azóta elolvasták volna a 2011ben elfogadott alkot mányt, döntően arról szól, ami egyébként az alapjogok fő címe, szabadság és felelősség is van egy társadalomban, és ha mind a kettő együttesen van meg, az a társadalom tud egészséges módon fejlődni, megmaradni egyáltalán. Az összes szabályozási eszköz, ami t a médiatörvényben megpróbáltunk megfogalmazni, mind ezt a célt szolgálja, hogy a szabadság mellett felelősség is legyen a médiatartalmat közlők vonatkozásában is, hiszen amit közölnek, az sokak életét befolyásolja nap mint nap. Én csak néhány számot mond anék ennek alátámasztására, hogy az a liberális szabályozás, amely korábban volt, mit eredményezett a magyar társadalomban, amin
