Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 14 (188. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
3984 tudnék idézni arról, hogy ez mennyire gyakorlatilag a vég, a mélypont, és m inden sajtószabadság teljes megsemmisülését jelentené Magyarországon. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság is állást foglalt, és azt mondta, hogy a nyilvántartásbavétel egy teljesen normális jogállami eszköz, amelynek az alkotmányossági kifogása nem áll meg. Aztán azt is sokszor hallottuk, és talán nem csak ezen jogszabályok kapcsán, miszerint önmagában felveti az alkotmányosság kérdését, illetve az alkotmányosság ellen való lépés az, ahogyan ennek a jogszabálynak a megszületése zajlott, miszerint a parl ament valamikor december végén hozott döntést ennek az elfogadásáról. Itt konkrétan a médiatörvény elfogadásáról van szó, és ezzel kapcsolatban érkezett az Alkotmánybíróság elé beadvány, amely teljes közjogi alkotmányellenességét kívánta megállapíttatni, m iszerint nem volt kellő felkészülési ideje annak a társadalmi szegmensnek, amely a médiában érintett, hogy megfeleljen az új médiatörvény szabályozásának, amiről ismét állást foglalt az Alkotmánybíróság, és azt állapította meg, hogy valójában ez az érvelés nem állja meg a helyét, hiszen azok a rendelkezései a médiatörvénynek, amelyek szankciókat helyeznek kilátásba, azok csak 2011. július 1jén léptek hatályba, tehát valójában volt egy féléves felkészülése a médiatársadalomnak arra, hogy ezeket az új szabál yozásokat be tudja tartani. Tehát azt gondolom, hogy számos olyan érvelést tudnánk az ellenzék részéről idecitálni, amely nyilvánvalóan az önök számára most már nem annyira érdekes, mert az most éppenséggel nem igazolódott vissza az Alkotmánybíróság egyeg y döntésében. Ezzel szemben nyilvánvalóan vannak olyan alkotmánybírósági döntések, amelyek viszont visszaigazolni látszanak az önök nézeteit. De azt hiszem, most is hangoztak el olyan álláspontok, amelyek éppenséggel szembemennek a most már kezünkben lévő alkotmánybírósági határozattal. (21.20) Itt akár idézhetem Lendvai Ildikót, aki azt mondta, hogy itt csonkolunk centiméterenként, és valójában el kéne jutnunk már nagyon gyorsan, vagy éppenséggel ott kellett volna kezdenünk, annál az ideális á llapotnál, ami arról szól, hogy gyakorlatilag nincs semmiféle szabályozása, hatósági ellenőrzése nemcsak a nyomtatott médiának, az internetes médiának, de a rádiónak és a televíziónak sem. Nos, éppen az Alkotmánybíróság hosszasan, értelemszerűen hosszasan érvelt abban a kérdésben, hogy vajon lehete bármiféle hatósági ellenőrzése a média bármely területének, és arra a megállapításra jutott, hogy bizony mérlegelni kell azt a szempontot, hogy másmás hatással lehet a nyomtatott és az internetes média a nyilvá nosságra, a közvéleményre, és másfajta hatással lehetnek a televíziók és a rádiók. Arra a következtetésre jutott, hogy igenis a hatósági ellenőrzés, a hatósági szabályozás megáll, lehetséges és szükséges lehet azon a területen. Úgyhogy azt gondolom, éppen ma is hangzott már el olyan ellenzéki vélemény, amely szembemegy az alkotmánybírósági döntéssel. Vagy Mandur képviselő úr visszaidézte saját érvelését, ami arról szólt, hogy mekkora képtelenség, hogy egy platformon szabályozzuk a nyomtatott médiát és az in ternetes médiumokat, miközben valójában éppen ebből az alkotmánybírósági döntésből az derül ki, hogy a határvonal vagy éppenséggel a különbségtétel nem ezek között a médiumok között van, hanem az általam említett és az alkotmánybírósági határozatban is meg állapított médiumok között van. Nos tehát, azt hiszem, hogy ha ilyen meggondolásokból szemléljük ezt a döntést, akkor elveszhetünk a részletekben. Azt gondolom, egy más dimenzióból szükséges néznünk magát a médiaalkotmányt, a médiatörvényt és ezt a törvény javaslatot, amely az Alkotmánybíróság döntése után előttünk van. Én azt hiszem, hogy értékalapon, ha úgy tetszik, akkor társadalomfilozófiai megközelítésből érdemes ezt számunkra szemlélni. És akkor azt a szemben álló vagy egymás mellett létező gondolkodás módot kell rávetíteni ezekre a törvényekre, amely megközelítést Karácsony Gergely fogalmazott meg talán egyértelműen, az egyik megközelítést, ami arról szól, hogy a szabadsághoz a szabályok hiánya vezet. És van egy másik társadalomfilozófiai megközelítés, nyilván csak a médiáról van ebben szó, és arról szól, és talán a mi társadalomfilozófiai megközelítésünk így
