Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3519 Kettő: ilyen jogkövetkezmény az alaptalan gazdagodás megtérítése esetén az adós mentesítése a visszafizetés alól, abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást, például a nyújtott devizahitelt, amit az utólagos egyoldalú módosítások miatt már nem tudott fizetni, olyan okból nem tudja visszatéríteni, amelyért a másik fél, tehát a bank felelős. Három: a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedett félnek köteles megtéríteni az aránytalan előnynek megfelelő részt. Így a bank az utólag érvénytelennek minősített szerződési feltétellel szerzett aránytalan előnyt köteles megtéríteni az adósnak - a jelenlegi szabályok szerint. Ezt akarják önök legalábbis viszonylagossá tenni. Negyedjére: szűkíti , illetve kizárja a bírói döntés és mérlegelés szabadságát, amely szerint a bíróság az érvénytelenség következményeit a fél kérelmétől eltérő módon is megállapíthatja. Hiszen a jelenlegi rendszerben még van lehetőségük a bíróságoknak arra, hogy eltérjenek a kereseti kérelemhez kötöttség fő szabályától, és mondhassák azt, hogy a fél kérelmétől eltérő módon vonják le az érvénytelenség jogkövetkezményeit. Önök ettől teljes egészében meg fogják fosztani a bíróságokat. Ha az igazi indokokat meg akarjuk érteni, a kkor nyilvánvalóan nem haszontalan fölidézni azt, hogy az önök által egyébként hosszú éveken keresztül ekézett, és azt hiszem, Gaudi képviselőtársam által már felidézett szocialista polgáritörvénykönyvtervezet ugyanerről a szabályról hogyan rendelkezik, é s ennek mi az indokolása. A 2006os Ptk.tervezetben ez a szöveg így nézett ki: a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól akkor is, ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alátámasztását ezzel egyidejűleg nem kéri. Tulajdon képpen önök megtehették volna azt, hogy amikor elhalasztották az MSZPs Ptk. hatályba léptetését, mondhatták volna azt Vas, illetve Papcsák képviselőtársaim, hogy kivéve ezt a passzust. Ezt önök nem tették; úgy látszik, azóta világosodott meg Vas Imre és P apcsák Ferenc, hogy mégis múlhatatlan szükség van erre a dogmatikai változtatásra. Mi volt a Gyurcsánykormány indokolása az ugyanilyen irányú javaslattal kapcsolatban? Azt mondta: a javaslat a gyakorlat ilyen irányú igényeinek megfelelve lehetőséget bizto sít arra, hogy a fél, annak ellenére, hogy az érvénytelen szerződés további jogkövetkezménye iránt marasztalásra irányuló kereseti kérelmet terjesztene elő, csak a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérje. Ez a lehetőség valóban az eljárásjogi sza bályok szerint kivételes megállapítási keresetek körét bővíti. És itt jön a lényeg: a javaslat azért ad erre módot, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a felek a gyakran bonyolult elszámolási vitájukat peren kívül, rugalmas módon rende zhessék, annak érdekében is, hogy ezáltal akár üzleti, akár magánemberi kapcsolatuk a jövőben is fennmaradjon. Helyben vagyunk. Önök, a bankárkormány, Vas képviselőtársam, önök ezzel a javaslattal a bankok érdekeit szolgálják. Ez a javaslat tudniillik arra jó, önök attól féltek, hogy elszaporodnak azok a perek, amiket megtévesztett fogyasztók, banki ügyfelek indítanak a nagy pénzintézetekkel szemben, és még mindig jobban járnak ezek a pénzintézetek akkor, ha különkülön megállapodnak - mutyiban - a peres fe lekkel, mint hogyha jogerős ítélet nem csak arról rendelkezik, hogy adott esetben egy blanketta megtévesztő, tisztességtelen feltételt is tartalmaz, hanem mondjuk, egy Kúriadöntés levonja a tisztességtelen feltételekkel megkötött banki szerződések követke zményeit is. (20.10) Önök most álltak a bankok oldalára. Természetesen meg akarják hagyni a lehetőséget arra, hogy a kisemmizett emberek megállapítási keresetet indíthassanak a bankok ellen, de meg akarják úszni azt, hogy adott esetben az ebből eredő követ kezményeket egy jogerős bírói ítélet levonja, hiszen az egyes ügyféllel a bank meg tud állapodni, úgymond meg tudja kérni, hogy ne kérje a következmények levonását, viszont ha adott esetben precedensül szolgál egyegy következmény levonása, az nyilván kell emetlenül fogja érinteni azokat a pénzintézeteket, amelyek hosszú éveken keresztül orruknál fogva vezették a fogyasztókat, a banki ügyfeleket.
