Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3518 érvénytelenségét úgy kérje polgári perben egy felperes, hogy csak az érvénytelenség megállapítását kéri, és nem kéri a k övetkezmények alkalmazásának mellőzését. Tudnék most vitatkozni dogmatikailag Gaudi képviselőtársammal, hogy szólnak jó érvek amellett, ami egyébként az új Ptk. szövegében, illetve ebben a törvényjavaslatban van, hogy miért lehessen kettéválasztani adott e setben az érvénytelenség megállapítását és a következmények alkalmazását, hiszen kötelmi, szerződéses jogviszonyról van szó. Ez egy relatív jogviszony, tehát lehet vagy lehetne érvelni amellett, hogy egy relatív jogviszonyban adjunk nagyobb szabadságot a f eleknek, hogy meddig kívánnak elmenni: csak az érvénytelenség megállapítását kérik, avagy kérike az ebből eredő konzekvenciák levonását is. Hangsúlyozom, hogy relatív, a felek között hatályosuló jogviszonyról van szó, tehát ezért lehet elvileg érvelni ame llett, ami valóban az új polgári törvénykönyv tervezetében is szerepel, illetve ebben a törvényjavaslatban is. A törvényjavaslat - egyezően a már felidézett, de a parlamentnek még elő nem terjesztett új polgári törvénykönyv megfelelő szakaszá nak a szövegével - azt mondja, hogy anélkül kérheti a fél a szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné. És valóban nem lényegtelen a paragrafus (2) bekezd ése, amelyik a világosság kedvéért azt is kimondja, hogy ezt a szabályt az ügyész általi perindításnál is alkalmazni kell. Az LMP problémái azzal kezdődnek, hogy mi szükség van arra, hogy már az új polgári törvénykönyv beterjesztése előtt egy szabályt előr ehozzon egy önálló képviselői indítvány - tudjuk, hogy a Fidesz nem kormányoz, hanem önálló képviselői indítványokkal próbálja az országot igazgatni. Miért pont ezt a szakaszt kell kiemelni az új polgári törvénykönyv rendelkezéseiből? Nem kaptunk erre magy arázatot. Gondolom, majd Vas Imre megvilágosít minket, hiszen már Szakács Imre és Papcsák Ferenc is eltávozott. Nem várom el államtitkár úrtól, hogy megvédje ezt a javaslatot, hiszen láthatóan a kormánynak általában a kormányzáshoz semmi köze nincsen; majd nyilván Vas Imre ad egy veretes dogmatikai érvelést, hogy mi szükség van arra, hogy a jelenlegi polgári törvénykönyvbe emeljék be a még be sem terjesztett polgári törvénykönyvnek ezt a szakaszát. De a problémánk a következő: így, ennek a törvényjavaslatna k az elfogadása teljes jogbizonytalanságot fog eredményezni. Az új polgári törvénykönyvnek - függetlenül attól, hogy mi a véleményünk róla - van egy koherens érvénytelenségi és annak jogkövetkezményeit szabályozó fejezete; abból ragad ki egy szabályt anélk ül, hogy az alkalmazását és az érvénytelenség jogkövetkezményeire adott új biztosítékokat átemelné. Tehát van a hatályos polgári törvénykönyvnek egyfajta filozófiája az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően, ez be van ágyazva a hatályos polgári törvén ykönyvbe, ehhez képest az új polgári törvénykönyv szabályrendszeréből, annak a szövetéből emel ki annak kontextusa nélkül egy, a hatályostól eltérő szabályozást. Azt gondolom, ez mindenképpen - ha másra nem is gondolunk, de mindenképpen - jogbizonytalanság ot eredményez, és a Fidesz az elmúlt két évben már élen járt a jogbizonytalanság fokozásában, ezt például láthatjuk az államadósságban jelentkező kamat növekedésében is. Egy olyan ország, amelyben jogbizonytalanság uralkodik, aligha tud sikeresen küzdeni a z államadósság ellen - zárójel bezárva. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt lássuk világosan, hogy melyek azok a garanciális szabályok a jelenlegi polgári törvénykönyvből, amelyek eltűnhetnek akkor, hogyha az ér vénytelenség kiküszöbölését nem kéri egy peres fél, adott esetben az ügyész. Ilyen garanciális szabály, illetve ilyen jogkövetkezmény a jelenlegi polgári jogi rendszerben az érvénytelenségi ok utólagos kiküszöbölése. Mondjuk, egy deviza- vagy forinthitel e setén a blankettaváltozásból vagy az alkalmazott devizaeladásivételi árfolyamok közötti különbözetből, az indokolatlan kamatemelésekből eredő utólagos változásokból mint érvénytelen kikötésekből eredő megemelt költségeket ebben az esetben nem kell figyele mbe venni az adós tartozásának a meghatározásakor.
