Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3516 említettem: az állam javára kel l megítélni; a tiltott vagy jó erkölcsbe ütköző vagy megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető vagy csalárd módon kötött szerződés esetén a visszajáró vagyontárgy az államot illeti. Kicsit kisarkítva és leegyszerűsítve azt mondom, Papcsák Ferencék javaslata az államot rövidíti meg, biztosít lehetőséget arra, hogy ne részesüljön az állam ezekből a visszajáró szolgáltatásokból, amit élesen és határozottan emiatt is elleneznünk kell. Már utaltam a kisebbségi vélemény ismertetésekor arra, hogy nagy örömünkre szolgá lt a cukoripari privatizációs jelentés elfogadása kapcsán, hogy a módosító javaslataink hatására bekerült a jelentésbe az a rendelkezés, amelynek nyomán a legfőbb ügyész feladatává tette az Országgyűlés, hogy vizsgálja meg, hogy történte bűncselekmény. Se gítsünk egy kicsit neki: igen, vaskosan, durván, bűncselekmények tucatjai kellettek ahhoz, hogy a tizenkettő magyar cukorgyárból egyetlenegy darab maradjon, de az sem magyar kézben, a többit pedig lényegében értékaránytalan módon, tisztességtelen és jogsza bályba ütköző módon privatizálták. Ez az első Antallkormány, majd pedig a Hornkormány időszakára esik, tehát vaskosan ülnek most is a sorainkban ennek az ügyletkötésnek a felelősei. Másrészt az ügyésztől az is elvárható, hogy az ilyen típusú, az egész ma gyar rablóprivatizáció történetét felülvizsgálja a Legfőbb Ügyészség. Erre már kaptunk ígéretet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, emlékszem, hogy Fellegi Tamás megígérte a kormányalakítás körüli időszakban, hogy külön ügyosztály fogja vizsgálni ezeke t a szerződéseket, és ha az érvénytelenség lehetősége fennáll, akkor bizony heroikus küzdelmet fognak folytatni a vagyontárgyak visszaszerzésére. És mit találtunk? Azt, hogy a rendszerváltozásnak nevezett gengszterváltáskor kiszolgáltatott magyar gazdaság kiszolgáltatottsága tovább nőtt, az európai uniós csatlakozás előtt a vagyontárgyainkat folyamatosan le kellett építeni, emiatt zúdultak be a külföldi áruk, ezzel párhuzamosan zúdult be a vágyott külföldi tőke, amely a hazai kiszolgálókkal, komprádor ember ekkel, a volt elvtársakkal együttműködve hihetetlen mértékű, mennyiségű vagyonvesztést okozott, határozott álláspontom szerint a polgári törvénykönyv tételes betűjét sértő, érvénytelen privatizációs szerződések sorozataival. Tehát igenis egy óriási feladat a lenne itt most a Legfőbb Ügyészségnek és az egész ügyészi szervezetnek, hogy ha ezt a kormány nem végzi el, akkor maga az ügyészi szervezet álljon az élére annak a folyamatnak, amit a Jobbik a programjában is szorgalmazott, és már ezerszer elmondtunk, és követelünk a mai napig is, hogy a nemzet rablóprivatizációval elorzott vagyontárgyait a polgári jogi eszközrendszerrel szerezzük vissza, ha lehetséges, nyilván törvényalkotási úttal is rásegítve, de ez lenne a fő út. Ha ebben a célkitűzésben vizsgálom Pap csák Ferencék javaslatát, akkor még inkább aggasztó a helyzet, akkor egyszerűen úgynevezett kirakat, látványperek lesznek, látványpékséget fogunk látni, ahol az ügyészség heroikus küzdelmet folytatva egy kétéves per után eléri, hogy nyilvánítsák érvénytel enné, mondjuk, a Gyurcsány Ferenc által megszerzett irodaházi szerződést, vagy sok más egyéb botrányos ügyletet, amelyek érvénytelenek. Meg fogja állapítani a bíróság, és könnyezve meghallgatjuk, hogy igen, érvénytelen a szerződés, majd semmilyen jogkövetk ezmény nem fog bekövetkezni. Ennek, ha valamilyen értelme van, akkor azt nem tudom, hol fogjuk megtalálni, de én nem látok benne semmi értelmet. Nem fogadható el ez a megoldás, ez egy életveszélyes megoldás. Handó Tünde álláspontját mi is elfogadjuk, mi is iránymutatónak tekintjük, hiszen egy szakmailag megalapozott álláspont. Az 1/2010. polgári kollégiumi véleménye a Legfelsőbb Bíróságnak teljesen világosan rögzíti, hogy csak és kizárólag erre irányuló kérelem esetén van helye eredeti állapot helyreállítás ának, amennyiben a felperes ezt nem kéri, akkor ezt nem fogja a bíróság megítélni. Tehát eddig is eljárásjogi eszközökkel lehetett ezzel a lehetőséggel élni. Ne mondják azt nekünk, hogy most valahogy a világ kereke nem tud tovább mozogni addig, amíg hirtel en az anyagi jogi szabályok közé is be nem építjük ezt a javaslatot, ami egyébként a kormányelőterjesztésre oltotta ki vagy halasztotta el még a korábbi, a BajnaiGyurcsány időszakban elfogadott és kialakított polgári törvénykönyvet, amelynek a rendelkezé se ugyanígy szólna. Érdekes módon akkor nem tetszett, nem kellett az új Ptk., most azonban van egykét szimpatikusnak tűnő eleme, amit már most
