Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3515 DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt egy ritka pillanat következett el, hiszen aki most tévénézőként követi vagy éppen interneten figyeli a vitát, most egy olyan látszata lehet, minthogyha valami oknál fogva most itt hirte len egyetért a Magyar Szocialista Párt és a Jobbik. (Derültség.) De megmondom őszintén, hogy ez honnét ered, felvilágosítom őket. Onnan, hogy ma az alkotmányügyi bizottság ülésén elsőként tettem ezt a tartalmú felszólalást, utána Steiner Pál képviselőtársa m kiváló szerzői jogvédői munkát is meghazudtoló módon remekül magáévá tette érveimet, tulajdonképpen szinte egy az egyben elmondta azokat a szempontokat, amiket én is elmondtam. Úgyhogy itt bizonyos tevékenységre utaló kifejezések hangzanak el képviselőtá rsaim részéről, plágium és egyéb szót emlegetnek, de nem akarok most elveszni a részletekben. Fokuszáljunk a dolog lényegére! Tehát én azzal kezdeném, hogy nézzük meg, hogy a polgári törvénykönyv mit mond az érvénytelenség jogkövetkezményéről. Mit kíván, m it céloz ez a módosító javaslat? Azt célozza, hogy teremtsük meg a kivételt azon, egyébként Ptk. 237. §ában foglalt fő szabály alól, hogy szerződés érvénytelensége esetén ne kelljen az eredeti állapotot helyreállítani. Hozzáteszem, jogdogmatikailag nagyon fontos megállapítanunk, hogy mi az, hogy érvénytelen szerződés. Az, hogy már a létrejöttekor nélkülözte azon szerződés tulajdonságait, amelyhez jogkövetkezmény járulhat. Tehát magyarul, egy ilyen szerződésről nem elég pusztán kimondani, hogy az érvénytele n, hanem akkor vagyunk következetesek és helyesen eljáróak a polgári jog dogmatikája szerint, és egyáltalán a társadalmi akaratot is akkor képviseljük, ha azt mondjuk, hogy például egy közvagyont egy önkormányzati testületi döntés alapján az önkormányzati testület tagjának kirívóan alacsony áron, jó erkölcsbe ütköző módon átjátszó szerződésről ne csak megállapítható legyen, hogy az jó erkölcsbe ütköző, hanem természetesen ahhoz semmifajta jogkövetkezmény ne háruljon, tehát magyarul, ne teremtsen jogalapot a tulajdon megtartására, ellenkezőleg, teremtsen jogalapot arra, hogy a tulajdon visszajár, az eredeti állapotot helyre kell állítani. Tehát én különösen felhívnám a figyelmet itt az előterjesztő képviselőtársaknak a 237. § (4) bekezdésére, amely az ügyésze kkel kapcsolatos részre ad egy magyarázatot, hogy miért mondtam én azt, hogy miért tartok én attól, amitől Steiner Pál is tart, hogy az ügyészek számára, mondjuk, a közvagyont érintő vagy közérdeket érintő érvénytelenségi perek esetén egyfajta pótcselekvés i lehetőséget biztosít majd ez az anyagi jogi megoldás, amit céloznak Papcsák Ferenc képviselőtársaimék. Mégpedig miért? Merthogy egyrészt úgy rendelkeznének, hogy az ügyész általi perindításra is kiterjedjen, másrészt viszont, ha megnézzük, van egy nagyon szimpatikus része ennek a Ptk. eredeti rendelkezésnek, a 237. § (4) bekezdésnek, amit szó szerint idéznék: “A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződéskötő, a megtéves ztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára kell megítélni.” (19.50) Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy amikor az ügyé sz közérdekből, vagy éppen azért, mert az érintett fél jogainak érvényesítésére képtelen, kiskorúsága, távolléte és egyéb más ok miatt nem tud fellépni, akkor az ügyész az állam védő szerveként belép ebbe a jogviszonyba, és akár közvagyonról van szó, akár magánvagyonról, ha ilyen típusú, csalárd ügyletkötésről van szó, tehát jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló, vagy - ahogy az előbbi példát említettem - önkormányzati pozíciót vagy hatalmi pozíciót kihasználó személy vesz részt olyan dönté sben, amelynek ő a kedvezményezettje, és amely véletlenül feltűnően értékaránytalan szerződést tartalmaz, ezt a polgári jog gyakorlata szerint jó erkölcsbe ütközőnek kell minősíteni. Mi történik ekkor? Ha az ügyészt hagyjuk az eredeti szabályok szerint a m unkáját végezni, ő azt fogja tenni, hogy benyújtja az érvénytelenségi keresetét, és - hozzá kell tegyük, reményeink szerint, elvárásaink szerint - kéri az eredeti állapot helyreállítását, amelynek nyomán ez az eset van, amit
