Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
349 Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a lőfegyverek ről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló T/5358. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az előterjesztést 298 igen szavazattal, 18 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett részletes vitára bocsáto tta. (Jelzésre:) Bejelentem, hogy Lezsák Sándor alelnök úr és Nyitrai Zsolt államtitkár úr szavazógépe nem működött. Kérem 2 igen szavazattal kiegészíteni a szavazás eredményét. (Dr. Aradszki András jelzésére.) Aradszki András képviselő úrnak úgyszintén ne m működött a gépe. Kérem kiegészíteni! Döntés önálló indítvány tárgysorozatbavételéről ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Most tárgysorozatbavételi kérelemről határozunk. Az LMP képviselőcsoportja a Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi bizottság által elutasított, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló T/5116. számú törvényjavaslat tárgysorozatbavételéről. Megkérdezem Schiffer András képviselő urat, k ívánjae a tárgysorozatbavételi kérelmet indokolni 5 perces időkeretben. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót, képviselő úr. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelképes, hogy a mai napon dönt a tárgysorozatbavételről a plenáris ülés, hiszen tegnap este jelentették be Berlinben, hogy ha minden igaz, akkor egy hónap múlva Németország elnöke az a Joachim Gauck lesz, aki jelképe lett KeletEurópában a kommunista múlt, az állambiztonsági múlt feltárásának. Németország egy olyan államfőt választ, akinek nemcsak a múltjához nem férhet kétség, de maga is oroszlánszerepet vállalt abban, hogy KeletEurópa polgárai tisztán lássanak a kommunista múlt különböző szövevényei kapcsán. Magyarországon az Országgyűlés 1994ben megalkotta azt a “na és?”törvényt, ami egyébként 2005ben hatályon kívül került. Ez a törvény azért egy “na és?”törvény, mert volt egy miniszterelnök, akivel kapcsolatban letették az asztalra, hogy a múltja kicsikét pöttyös, és ez a miniszterelnök annak idején err e egy “na és?”sel válaszolt. Így szerepelt Németországhoz képest Magyarország 1990 után a múlt feltárásának dolgában. Az állambiztonsági múlt feltárásához legalább három alapvető érdek fűződik. Egyrészt aligha lehet erkölcsi cezúrát vonni a jogállam előtt i időszak és a jogállam között, hogyha továbbra is minden viszonylagossá tehető, elkenhető, a különböző szerepek továbbra is összecsúsztathatók. Az az átmeneti törvény, amit az Országgyűlés elfogadott, megteremti, legalábbis 20 év után, az alapját annak, h ogy az állambiztonsági múlt tekintetében tisztán lássunk. Németországban Joachim Gauck munkásságának köszönhetően nem képzelhető el az, hogy mondjuk, a Német Szocialista Egységpárt egykori cenzora demokráciáról oktassa a Bundestagot. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Így van!) Joachim Gauck munkásságának köszönhetően nem képzelhető el az, hogy egy volt NDKs miniszter szociáldemokratát játsszon 20 évvel a rendszerváltás után. És Németországban nem képzelhető el az, hogy mondjuk, a CDU egy vezető reformkomm unista figurát, mondjuk, Hans Modrowt kérje fel egy alkotmánymódosítás végrehajtásához. Magyarországon természetesen minden elképzelhető. Magyarországon minden következmények nélkül volt az elmúlt 22 évben. Magyarországon elképzelhető volt az is, hogy egy Nádházi Emil fedőnevű ügynök, aki annak idején zaklatta a “460” Békecsoport, a Dialógus aktivistáit a nyolcvanas években, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban képviselje a demokratikus Magyarországot. Magyarországon minden elképzelhető.
