Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3401 Következett a megye, amely önkormányzati közszolgáltatást látott el, semmilyen államigazgatási jogkör nem volt, egyetlenegy hatósági ármegállapító jogköre volt, a kéményseprési díj - hogy miért pont az, azt máig sem tudjuk, ’90ben, amikor létrehozta a parlament az önkormányzati törvényt , és volt mellette testület. Ma jd létrejött a régió, amely területfejlesztési régióként jött létre területfejlesztési tanáccsal, ahol egyébként delegáltak és a törvény erejénél fogva kinevezett személyek voltak, de nyilván a delegáltak többségbe kerültek minden esetben, hogy a törvény á ltal kinevezettek nehogy véletlenül borítsák a mindenkori állami döntéshozatali lehetőségeket. Emellett megjelentek az úgynevezett dekoncentrált szervek százféle, sokszínű világként, ráborítva tevékenységüket középszinten a különböző főhatóságaikkal; a köz lekedési főhatóságtól kezdve a munkaügyi főfelügyelőség, és a többi, és a többi. Ebben a rendkívül zűrzavaros világban, ahol egyébként több illetékesség nem volt azonos, azonos területhez, nem beszélve az igazságszolgáltatásról, a rendőrségi illetékességi területekről és a hatásköröket illetően. Az új Orbánkormány ebben a zűrzavaros világban kíván rendet tenni, mondhatnám azt is, hogy most érkezett el a közigazgatás rendszerváltása, és lépésről lépésre halad ennek felépítésében. A koncepció egyébként telje sen világos, ketté kell választani az állami feladatokat, az önkormányzati feladatokat, és ezen belül kell a hatásköröket létrehozni. Való igaz, és magam sem értek teljes mértékben egyet azzal, hogy az építéshatósági feladatok bizonyos érdekkörök áldozatos munkája tekintetében nem a járási kormányhivatalokhoz kerülnek, hanem maradnak az önkormányzatoknál. Az identitásképző feladatok, én azt gondolom, azok nem kardinális kérdések. Bizonyos tekintetben érthető az önkormányzathoz való kötődés, de azt gondolom, hogyha mondjuk, az anyakönyvi feladatok vagy a hagyatéki feladatok a járási kormányhivatalhoz kerülnek, attól még lehet esküvőt tartani és házasságot kötni abban a faluban, hiszen eddig is volt lehetőség arra, hogy ha valaki nem a városháza vagy a községh áza termében kívánt házasságot kötni, hanem mondjuk, a nagyfa alatt a parkban vagy máshol, akkor az anyakönyvvezető kivonult, és ezt a feladatot elláthatta. Tehát én ragaszkodnék a magam részéről a tiszta, elválasztott állami feladatokhoz és önkormányzati feladatokhoz. Ami a járást, a megyét és a régiót illeti, a szocialista elképzelések akkor azok voltak részben politikai megfontolásból, hiszen egy megyét kivéve mindenhol a Fidesz nyerte a megyei önkormányzatokat, hogy eszközteleníteni kell a megyéket, kiv ették a területfejlesztést, felcsúsztatták a régiókhoz, és emellé egyébként, ha lett volna politikai tehetősségük, mellé is tették volna a képviseleti rendszert is. Erről készültek akkor jelentős tanulmányok a Corvinus Egyetemen. Én magam Lamperth Mónikáva l erről éppen a Corvinus Egyetemen vitatkoztam, talán két alkalommal is a hallgatók előtt, hogy szerintem miért nem jó, szerinte pedig miért jó ez a rendszer. Mi épp azt szeretnénk, hogy minél közelebb vigyük az állampolgárokhoz a jó állam koncepciója jegy ében az ügyintézést, az a rendszer pedig eltávolította volna a rendszert. Egyrészt létrehozta volna az önkormányzati közszolgáltatások terén a kötelező társulást, csakhogy ez kétharmados törvény volt, és mi azt mondtuk, hogy a szabad társulási lehetőséget biztosítjuk ehhez, a kötelező társulást nem kultiváltuk, hogy így mondjam. A régiós tanács, illetve a régió mellé teendő politikai testület pedig még messzebb került volna ebben a rendszerben a decentralizáció és a szubszidiaritás elvétől, tehát ezért sem támogattuk. Ennek megvoltak egyébként a csírái a közigazgatás részén is, hiszen létrehozták a regionális közigazgatási hivatalokat törvényellenesen, és ezek a törvényellenes regionális államigazgatási szervezetek bizonyos kirendeltségeket hagytak a megyei szinten, tehát az állampolgároknak államigazgatási ügyekben a régiókhoz kellett egyébként eljutniuk. Mi ezt a rendszert rossznak tartjuk, és helyette az általunk jónak tartott rendszert kívánjuk bevezetni. Ehhez megvan a politikai elkötelezettségünk, erőnk , és meg is fogjuk csinálni. E tekintetben, tisztelt képviselőtársaim, ma az egyik fontos eleméről beszélünk, a járásról, de nem szabad elfeledkezni arról a területi integrációról, amely ebben a rendszerben már kialakult, ez pedig a megyei kormányhivatalok rendszere. 1317 közötti úgynevezett dekó államigazgatási szerv szanaszéjjel a területen végezte a munkáját, hol jobban, hol
