Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
3373 Egy azonban elvitathatatlan ettől a törvényjavaslattól, hogy végre, évtizedek után világos rendet akar vágni önkormányzati tevékenység és önkormányzati feladatok, valamint közigazgatási, államigazgatási feladato k között. (16.20) A hatósági típusú ügyintézés eddig is külön eljárásrend szerint érvényesült, ám sokszor, mivel ugyanaz a szervezet láthatta el a feladatokat, összemosódott mind az állampolgárok, mind még az ügyintézők fejében is, hogy melyek azok a kérdé sek, amelyek az önkormányzat gazdálkodásával vagy helyi közösségi ügyeinek intézésével függnek össze, és melyek azok, amelyeket egy sztenderdizált, kiszámítható, ha úgy tetszik, bürokratikus eljárásrend szerint a közigazgatásnak mint egy szolgáltatásnak ke ll ellátnia helyi államigazgatási feladatként. Ezekben az ügyekben az önkormányzatok vagy az általuk fenntartott polgármesteri hivatalok az állam nevében jártak el és az állam feladatait vállalták át magukra. Azzal, ahogy a közigazgatá si reform szétválasztja egymástól az önkormányzatok szabályozását és a közigazgatási rendet, elválasztja egymástól a helyi önkormányzati demokratikus közösségi ügyeket és az állami szolgáltatásokat, azt gondolom, egy nagyon fontos és világos alapelvet rögz ít, amely a jövőre nézve egyértelműbben szabályozható. Célja és elvárása ennek a reformnak, ahogy a Magyaryprogram is megfogalmazza, hogy az állam által nyújtott szolgáltatás gyors, olcsó, az állampolgárok számára egyszerű legyen és kényelmes. Ezt szolgál ják az egyablakos ügyintézések, a kormányablakok felállítása. Célja az is ennek a rendszernek, hogy hatékonyabban működjön, mint ahogy eddig megszervezhető volt. Ezáltal az a feladat, hogy a ma működő kormányhivataloknál egy alacsonyabb szinten, egy járási szinten meg lehessen szervezni, meg tudjuk szervezni jövő év elejétől azokat az államigazgatási egységeket, amelyeknek egyébként komoly hagyománya van a magyar közigazgatás történetében. Tudjuk jól, hogy már a két világháború között is, de már azt megelőz ően is működtek járások Magyarországon, és egészen 1983ig létezett ez az igazgatási szint. A mostani javaslat nem valami újat talál fel, hanem visszatér a magyar hagyományokhoz, akkor, amikor a járási szintű közigazgatási egységeket bevezeti. Nem kell öss zekeverni tehát az ügyeinket, amelyeket az önkormányzatoknak kell ellátnia, ezt egy másik törvény, az önkormányzati törvény, a tavalyi évben már elfogadott kétharmados törvény rendezi, és az abban lerögzített és kimondott alapelvek megfelelően működnek is. Ennek megfelelően a helyi önkormányzati ügyeket a polgármester, illetve a helyi képviselőtestület által megválasztott jegyző látja majd el. Idetartoznak azok a kérdések, amelyek egyegy közösség számára identitásképző köteléket jelentenek; és amely ügyek pedig, ahogy már korábban említettem, sztenderdizálhatók, kiszámíthatók, azok járási szintre, tehát ha úgy tetszik, akkor államigazgatási szintű megoldásra szorulnak. Szeretném elmondani ugyanakkor azt is, hogy mint gyakorló polgármester, magam is látom é s tapasztalom, hogy az elvben felépített, tiszta képlet a valóságban mindig egy kicsit nehézkesen is működik. Tehát kell hogy legyenek olyan ügyek, amelyeket a mindennapi élethez igazítunk, amelyeket annak megfelelően kell szabályoznunk, ahogy az emberekne k és egyáltalán az ügyek intézésének legcélszerűbben megfelelő. Ezért tettünk javaslatokat is és fogunk is tenni még javaslatokat, részben hatásköri kérdésekben, részben pedig - hadd beszéljek én szorosabban erről - a járási szintek kialakításáról vagy pon tosabban a kerületi hivatalok kialakításáról itt a fővárosban. Az eredeti javaslat azzal a koncepcióval dolgozott, hogy Budapesten hét járási körzet jönne létre, és ebben a hét járási körzetben kellene intézni azokat a közigazgatási ügyeket, amelyek itt ez eken a területeken, háromnégy kerületet is összevonva merülhetnek fel. Meg kell mondanom, hogy a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége kritizálta ezt a javaslatot, azzal a módosítással élt, hogy maradjon meg a kerület mint egy alapfokú közigazgatási egység
