Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3363 gyalázkodni jöttek ide, vagy valóban egy olyan történelmi hiányosságot pótolandó emléknap méltó szintre emelésére vállalkoztak, ami miatt beültek ezekbe a padsorokba? Ferenczi Gábornak szeretném mondani, hogy “gulágok” soha nem volt. A Gulag, mindjárt elmondom önnek, hogy mit jelent: Glávnoje Upravlényije Lágerej. Ez a táboro k főigazgatósága volt, a koncentrációs táborok főigazgatósága, a Gulagnak rabtelepei voltak. Tehát, ha idézni tetszik a múltból, akkor tessék szíves lenni tisztességesen, és 1917 óta működtek ilyen rabtelepek a Szovjetunióban, és több mint 100 millió ember pusztult ott el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Kettőperces felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor képviselő úr. Megadom a szót. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Először is Menczer Erzsébet képviselő asszonynak szeretnék reagálni, nagyjából visszaidézve, amit mondtam a normál felszólalásomban. Én szovjet gulágtáborokról beszéltem, illetve elmondtam azt is, hogy a munkatáborok igazgatóságát hívták Gulagnak, amely később kap ta meg a “központi” jelzőt, ezért nevezték Gulagnak. Szerintem képviselő asszony nem figyelt a felszólalásom alatt. Szeretném azt is elmondani, hogy éppen azzal akarunk emléket állítani az áldozatoknak, hogy nemcsak megemlékezni akarunk róluk, hanem igazsá got is akarunk számukra szolgáltatni. Higgyék el, hölgyeim és uraim, hogy ha megkérdezik azokat a családokat, ahol a kommunizmus áldozatai elszenvedték a meghurcoltatásokat, a kitelepítéseket, vagy nagyon sok esetben sajnos életüket is vesztették; ha ilyen családokat megkérdeznek, akkor azt a választ fogják kapni ezektől a családoktól, hogy a valódi igazságszolgáltatás számukra, a múlt valódi megvallása számukra az lenne, ha nemcsak egy határozati javaslattal, hanem konkrét törvényi eszközökkel is élne a Ma gyar Országgyűlés. A Jobbik éppen partner ebben, folyamatosan nyújtjuk be azokat a törvénymódosításainkat, különböző indítványainkat, amelyekkel éppen a kommunizmussal való leszámolást sürgetnénk. De leszavazták a lusztrációs javaslatunkat, leszavazták a k ommunista luxusnyugdíjak befagyasztásáról szóló javaslatunkat, amit el is mondtam a felszólalásomban. Nyilván érthető, hogy a FideszKDNP képviselőit érzékenyen érinti, amikor egy kritikát is megfogalmaz történetesen a nemzeti ellenzék az önök politikájáva l kapcsolatban, de azért hadd mondjam el azt is, hogy igenis pótcselekvés, és igenis későn születik ez a javaslat, hiszen önök már egyszer négy évig kormányon voltak, kisujjukat sem mozdították annak érdekében, hogy egyáltalán szót emeljenek a kommunizmus ellen. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Eln ök Úr! Tisztelt Ház! Most hallottuk, a most elhangzott mondatban, hogy a kisujjukat sem emelgették. Képviselő úr, tévedni tetszik. Azokban az esztendőkben, amikor az első Orbánkormány volt itt, akkor született meg az a törvény, amelyik a kommunista diktat úra áldozatairól szólt, és azok a képviselők szavazták meg, akik akkor itt voltak többségben. A kezdeményező Horváth János, én voltam, és egy másik, a Fidesz soraiban ülő képviselőtársammal, Ughy Attilával - ott ült - terjesztettük be.
