Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik):
3364 A Független Kisgazda párt részéről valóban Horváth (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Béla! - Az elnök csenget.) Béla képviselőtársunk kezdeményezett valami mást, hasonlót. (Közbeszólás: Az lett elfogadva. - Az elnök csenget.) Mi azt gondoltuk, hogy február 25e legyen az emlék nap, amikor a politikai vezető személyt, Kovács Bélát hurcolta el a szovjet katonai egység mint politikust. (15.40) Tehát az itt lévő törvényjavaslat úgy szól, hogy politikai rabok. Igen, akkor történt, és ha a képviselő úr másképpen mondja, akkor hozzájár ult a kép összezavarodásához, és ez nem segít. Jobb, ha tudjuk, hogy milyen a történelmünk. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselőtársam. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, LMPképviselőcsoport. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden reagálnék. Az egyik: ha valaki igazságot akar tenni és a XX. század diktatúráival kapcsolatban igazságosságot és méltányosságot vá r el, akkor a történet ott kezdődik, hogy például méltányosan jár el azokkal az emberekkel is, akik meggyőződéses kommunistaként vagy szociáldemokrataként szenvedtek attól a diktatúrától, amelyik visszaélt a hitükkel, és éppen ezért talán tartózkodni kelle ne azoktól a megjegyzésektől, amelyek azoknak az embereknek gyalázza meg az emlékét, akiket egyébként pontosan az a diktatúra semmisített meg, amelyik az ő hitükkel visszaélt. A baloldal Magyarországa nem egyenlő az álbaloldallal, a baloldal az, amit ponto san a kommunista diktatúra semmisített meg. A másik: ha valaki itt igazságtételről beszél, akkor nem fér össze ezzel a szándékkal, és nem fér össze egy ilyen határozati javaslat szellemével az, hogy patikamérlegre teszi a XX. század különböző szenvedéseit. Nem lehet megmérni a nácizmus, illetve a kommunizmus poklának mélységét, nem lehet folyamatosan méricskélni a XX. század különböző szenvedéstörténetei között. Teljesen rossz vágányon járnak. Azt gondolom, le kellene végre számolni azzal a megközelítéssel, hogy különböző indulatokra rájátszva, különböző aktuálpolitikai szándékoktól vezérelve méricskélik egyesek a holokauszt borzalmait a kommunizmus borzalmaihoz vagy viszont. Egyébként pedig ceterum censeo az állambiztonsági iratokat nyilvánosságra kell hozn i. Köszönöm. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Lenhardt Balázs képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik) : Értsék meg, hogy senkinek semmi problémája azzal, hogy a most egy újabb emléknapot állítunk majd a kitelepítettek és a Szovjetunióba elhurcoltak emlékére is. Csak tartalommal kellene ezeket feltölteni. Mi pusztán arra utaltunk, hogy egy emléknap már van így is, amit sokkal méltóbban és sokkal kifejezőbben is meg lehetne ülni, és oktatási célzattal is el lehetne vinni a felnövekvő generációk közé, hogy megértsék, hogy mi volt az a borzalom, amit szerencsére talán már nem kell még egyszer átéljenek. De hogy ilyen marketingcélzattal néha bedobnak határozati javas latként egyegy ilyen ötletet, az önmagában nem oldja meg ezt a kérdést. Lehet, hogy kommunikációs szempontból hatásos és hasznos, lehet mutogatni, és a cél is olyan, amivel jó érzésű ember egyet kell hogy értsen, de nagyon kevés. Ezért beszélünk itt a kép viselőtársammal arról, hogy ennél sokkal több kellene az igazság feltárása érdekében. Schiffer képviselőtársamnak pedig azt kell mondjam, hogy nincs azért annyira meghurcolva e kommunista - az ő szóhasználatával - baloldaliság mártírjainak az emléke, példá ul a Kerepesi úton található Nemzeti Sírkertünk tele van volt vöröscsillagos sírokkal. A Nemzeti Sírkertben, mondom,