Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3084 következménye ne legyen, tehát a továbbiakban is ugyanazt tudják folytatni, amit eddig tettek húsz évig. Harangozó Tamás ennél tovább megy, tulajdonképpen - hogy Kányádi Sándor versével éljek : akinek hatalma van, módja, a farkas a bárányt okolja. Tehát úgy kívánja ezt a kérdést megközelíteni, mintha a jogelőd pártjának, és elnézést kérek, most kénytelen vagyok jogi szakszót mondani, a jogelőd pártjának semmifajta felelőssége nem lett volna annak a rendszernek a működteté sében, amivel idáig jutottunk. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!) Nemrég az egyik nagykövet feltette nekem azt a kérdést, hogy Magyarországon milyen értelmezési keret lehetséges. A válaszom az volt, hogy nézze, nagykövet úr, önök Honeckert b íróság elé állították; azt az Egon Krenzet, akivel megkötötték a két ország egyesítését, bíróság elé állították; minden kiskatonát, aki a berlini falnál lőtt, bíróság elé állították; Jaruzelskit bíróság elé állították; Ceauşescuékról nem állítom, hogy pont osan bíróság elé állították, de kivégezték őket; Todor Zsivkovot bíróság elé állították; Csehországban tíz évre eltiltották a volt előző állampárt tisztségviselőit attól, hogy köztisztséget viseljenek. És itt van hazánk, Magyarország, ezt dicséri most Hara ngozó Tamás, ezt a ’8990es átmenetet, ami alapján nekünk nem adatott meg az, hogy szembenézzünk a múltunkkal, nem adatott meg az, hogy jogállami keretek között, bírói keretek között szembenézzenek azok a múltjukkal, akik mindezt elkövették az országgal 1 947 óta. Miközben ebben a csatározásban azt kell elviselnünk, hogy időnként politikai sandaságból és politikai szándékból valahonnan a zsurnalisztika szintjén előkerülnek bizonyos névsorok, akták, és besározódnak úgy emberek, hogy alkalmuk sincs arra, hogy védekezzenek. (11.10) Ez a törvényalkotási folyamatnak a szégyene. Ezt, ami Magyarországon 20 évig zajlott ebben az ügyben, úgy tűnik, hogy nagyon szándékosan és nagyon meggondoltan arra (Dr. Vadai Ágnes közbeszólása.) használták fel, hogy csak az igazság ki ne derüljön; és arra használták fel, hogy lehetőleg politikai zsarolási potenciával rendelkezzenek mindazok, akik korábban is birtokoltak információkat és birtokoltak bizonyos adatokat. Tisztelt Ház! Még egy dolog hozzátartozik a té nyekhez. Az összes keleteurópai államban Magyarországon maradtak meg legkevésbé az adatok - az összes adatok 10 százalékáról beszélnek. Igen ám, ilyen körülmények között milyen értelmezési keret lehetséges? Meggyőződésem, hogy azt a korszakot, amiről besz élünk, nem lehet megérteni, csak a birodalomszemlélet alapján. 1989ben a KGBrezidens még a Belügyminisztérium szobája mellett létezett. Ha valaki úgy gondolja, hogy ezt a korszakot nem a birodalomszemlélet alapján közelíti meg, téves történelmi következt etésekre juthat. És az az érdekes, hogy miközben az iratok többsége eltűnt, most éppen nemrég Oroszországban kiadtak két vastag kötetet, 194753 között a magyarországi egyházra vonatkozó iratokat, amit Moszkvából irányítottak. Az egész egyházpolitikát és a Mindszentypert önök soha nem fogják megérteni, ha nem a birodalomszemlélet alapján gondolkoznak, hiszen az NKVDben akkor volt egy Karpov vezérezredes. Karpov vezérezredes 1945. március 15én felterjesztést tett Sztálinnak: az orosz cezaropapizmus nem fo g működni a keleteurópai államokban, és leírja azt, hogy melyik egyházzal hogyan kell elbánni a keleteurópai államokban. Leírja azt, hogy a görög katolikusokat be kell verni az ortodoxok alá, az ortodoxokat be kell verni Moszkva alá. Leírja azt, hogy nem zeti keretek között ki kell végezni a reformátusokat, és teljes hadviselést kell a Vatikán, az ötödik hadoszlop ellen viselni. És mindezt a forgatókönyvet megvalósították, és nem volt kemény és puha diktatúra. Persze, eszközökben volt különbség, de célokba n soha. Egyetlenegy példát szeretnék mondani: 1983ban, amikor Boldog II. János Pál ellen volt a merénylet, május 13án, akkor később az adatok elemzésével bizonyos bolgár vonal feltűnt. Tehát ha nem a birodalomszemlélet alapján gondolkodunk, akkor lehet, hogy a patkó túlsó oldalán valaki például erről többet tudna mondani, mint én. És ezt nem lehet csak történelmi kutatásokkal megtenni, hanem nyilvánvalóan ezeknek a tényeknek a feltárásával.
