Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 11 (179. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2794 Már az ország 29 helyszínén működnek kormánya blakok. Budapesten 4 működik, de minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban nyitottunk kormányablakot. Ezt is 2011. január 1jétől, mintegy kísérleti ügyfélszolgálati helyszínként, hogy lássuk, hogy azok az elképzelések, amelyekkel majd az egy ablakra szeretnénk fölfutni, hogyan valósíthatók meg már csírájában, és milyen visszajelzéseket kapunk. Nos, jelenthetem önöknek, hogy a kormányablakok működése kapcsán nagyon sok dicséretet kaptunk eddig. Az ügyfelek meg vannak velünk elégedve. 61 ügykörben intéz zük már az ügyfelek ügyeit, és amiben teljesen új a kormányablak és minden meglévő állami ügyfélszolgálathoz képest teljesen egyedi, az az, hogy általános tájékoztatást nyújt arról, hogy mit hol, hogyan lehet intézni. Most még nincs meg az egy ablak, de az általános tájékoztatással már tudjuk segíteni az ügyfeleket abban, hogy hova kell menniük, segítünk, a nyomtatványt kinyomtatjuk, kitöltjük, elmondjuk, hogy milyen iratokra van szükség ahhoz, hogy az ügyet kezdeményezni lehessen. Ezért nyilván az a siker, amit ott már az ügyfelek visszajeleznek számunkra. De mit kell még tennünk azért, hogy eljussunk az egy ablakig, és mi az az út, ami elvezet eddig az áldott állapotig, szerintünk áldott állapotig? A járások kialakítása. Ez az a törvényjavaslat, ami miatt most itt vagyunk, ez az a következő lépcsőfok, amelyen keresztül eljuthatunk az egyablakos ügyintézéshez, és ez az a szervezeti egység, amellyel még közelebb jutunk az állampolgárokhoz. Magyarországon már léteztek járások. 1983ban szüntették meg őket, de több száz éves múltja van, és ahogy ez a munka elkezdődött a minisztériumban, azt tapasztaltuk, hogy rendkívül erős kötődéssel rendelkeznek mind a települések, mind az állampolgárok a járás iránt, annak ellenére, hogy majd’ 30 éve szűntek meg ezek a köziga zgatási egységek. Most új szervezeti rendben és új céllal jön létre a járás a korábbiakhoz képest. Most kizárólag államigazgatási területi egységet fog jelenteni. Ezt azért hangsúlyoznám, mert akik az önkormányzatok világából jöttek, esetleg azt gondolják, hogy az önkormányzatok életét, ügyköreit, ügyeit, helyi közügyeket érintő szervezeti egységről van szó. Erről szó sincs. Arról van szó, hogy az állam a saját államigazgatási feladatait a saját szervezetrendszerén keresztül kívánja elvégezni, és annak az á ldatlan állapotnak is véget vet, ami az elmúlt 20 évben napi gyakorlat volt, hogy a területen lévő megfelelő felkészültséggel rendelkező szakember, a jegyző hátára telepítette az állam az államigazgatási feladatokat, sokszor megfelelő finanszírozás nélkül. No, ezt a helyzetet szüntetjük meg. A jegyzőnek most már 1400 feladata és hatásköre van, általuk is bevallott módon átláthatatlan tengere a feladatmennyiségnek, napi rutint nem is lehet szerezni ennyi feladat ellátásához. Ezeket az állam a saját szervezet rendszerén keresztül a járási hivatalban fogja végezni, és csak azok az államigazgatási feladatok maradnak a polgármesteri hivatalokban, a jegyzőnél akár vagy a polgármesternél, amelyek tipikusan a helyi települési kötődést mutatják, ottani információk nél kül nehezen intézhetőek lennének. De a feladatok zöme átkerül a járási hivatalba. Hogyan indult a munka, hogy megszervezzük, újraszervezzük, Magyarországon újraalakítsuk a járási rendszert? Először egy kutatócsoport, a HÉTFA Elemző Központ kapta meg a fela datot a Nemzeti Közigazgatási Intézettől, hogy ha Magyarországon újra járási rendszer alakulna, milyen szempontokat, milyen szempontrendszert érdemes figyelembe venni a történelmi múlt és a nemzetközi tapasztalatok alapján. Akkor még a kutatók nem rendelke ztek és nem is rendelkezhettek azzal az információval, ami a kormány szándéka volt és később kormányhatározatban jelent meg, ami meghatározta azokat a kereteket, ami szerint a járásokról gondolkodnunk érdemes. A kutatók anyaga tehát egy többváltozatos, aká r a közigazgatást, tehát a helyi közügyek intézését is magában foglaló és több területi beosztást is tartalmazó rendszert épített ki, tervezett meg, ahol elsődleges szempontok a szociológiai, a településtudományi, közlekedési, munkahelyelérhetőségi szempo ntok voltak. Ezekből az anyagokból, amelyek kiváló anyagok voltak, a kormány a mellett a változat mellett döntött, miszerint Magyarországon körülbelül 160170 járás kerüljön kialakításra, és további
