Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 3 (177. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
2618 Induljon, tehát 7 perc 30 másodpercig öné a szó. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Értem, köszönöm szé pen, elnök úr. Tehát azt az egy gondolatot, ha államtitkár úr kicsit mélyebben kifejtené, megtisztelne vele, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott demográfiai adatok alapján történő számított jogosultsági kör mit is jelent, hogyan és mi képpen gondolják mindezt megvalósítani. Tehát jó lenne látni a számítás metódusát, egyszerűen azért, hogy eldönthető legyen, jóe az a logika, ami a szociálpolitikai menetdíjtámogatás megállapításának rendszerével kapcsolatosan erre alapozódik. Szerintem sokkal jobb az, hogyha a szolgáltatások igénybevételének a szándéka határozza meg egyébként a történet alakulását - vagy befolyásolja , de szívesen veszem, hogyha erről államtitkár úr akár egy rövid kétpercesben szól. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖ K (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. Ismételt felszólalásra megadom a lehetőséget Bödecs Barnának, a Jobbik képviselőjének. BÖDECS BARNA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ezúttal a 103. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Ez az az ajánl ási pont, ahol a vonatpótló autóbuszok kérdésköre megint szóba kerül. A Jobbik úgy látja, hogy itt teljesen értelmetlen jogi szabályozás történik, amennyiben a normális életvitel logikája szerint gondolkodunk. Egyszerűen azért, mert ez a fajta megoldás már egyszer volt Magyarországon, gyakorlatilag csak arra szolgált, hogy egyes lepusztult vasútvonalakat fokozatosan megszüntessenek. Azokon a vonalakon, ahol tartósan ilyen kötöttpályáshelyettesítő autóbuszközlekedést üzemeltetett a MÁV, ott soha többé nem lett vonat, a síneket is ellopták, és így tovább. Ennek a kategóriának az ismételt bevezetése és gyakorlatilag szolgáltatói hatáskörbe adása, hogy ilyen kötöttpályáshelyettesítő autóbuszjáratokat indítson, és ezt bejelentse a minisztériumnak, gyakorlatila g a kormányzati felelősség leosztását jelenti egy lejjebb lévő szintre. Arra megy ki a játék, kérem szépen, mondjuk ki, hogy majd a MÁVStart vezetői kezdeményezzék egyes vasútvonalak bezárását, és ne a kormányzatnak kelljen az ezzel kapcsolatos felelősség et fölvállalni. Hogyha most az április 15ei vonatirtást nézzük, akkor jó esetben ősszel már jelentkezik is ám önöknél a MÁVStart, hogy ahol csak napi két vonat maradt meg, azt nem érdemes a továbbiakban fönntartani, és szeretnének december 10étől átálln i vonatpótló buszra. Gyakorlatilag ennek a lehetőségét adja meg ez a szabályozás. Ez ellen messzemenőleg tiltakozunk, nem erről volt szó. Viszont most szeretnék akkor ennek kapcsán néhány szót szólni néhány olyan fontos vasútvonalról, ami gyakorlatilag meg semmisül április 15én. Az egyik ezek közül a Székesfehérvár – Sárbogárd vasútvonal, ahol a jelenleg közlekedő 16 vonatból 7 marad. Ez még úgy viszonylag soknak is tűnik ahhoz képest, ami itt történik az országban, de látni kell, hogy itt többről van szó, mi nt egy vasúti mellékvonalról. Itt arról van szó, hogy Székesfehérvár DélDunántúllal való kapcsolata szűnik meg. Itt egy nagyon jó, ütemes menetrend került kialakításra 2010 decemberében, ami arról szól, hogy minden egyes pécsi ICre és attól csatlakozást biztosítunk Székesfehérvár városának. Ez egy olyan előremutató szolgáltatás, ami gyakorlatilag nemcsak hogy kihasznált és utaznak vele, használják az emberek, hanem a MÁVStartnak igen komoly bevételt hoz, mert 43 kilométeren elmegy a szóló Bzkocsi mondju k húsz utassal, de az a 1520 utas nem arra a 43 kilométerre vált jegyet, hanem Pécsre utazik. Tehát az ICre ráhord, és gyakorlatilag a minőségi szolgáltatás kapacitáskihasználtságát növeli. Ez a 15 vagy 20 utas ott Bzmotorkocsinként önöknek fontos utas kellene hogy legyen, mégsem így történik. A következő vonal, amiről szólni szeretnék, az a másik emblematikus Eger – Szilvásvárad vonal. Elképesztő, ami ott történik, gyakorlatilag a mai napi hét vonatpárból jó, ha egy megmarad. Erre
