Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 3 (177. szám) - A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2593 hogy innentől kezdve - ol vasom a törvény szövegét - az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, és itt van a változás: az objektumok helyzetét leíró adatokba csak a földmérő tekinthet be a különböző folyamatban lévő eljárásokban eljáró hatóságokon, bí róságokon kívül. Miről van itt szó? A Fontféle javaslat indokolása nem sokat kertel. Világosan elmondja, hogy azért kell korlátozni például az objektumok helyzetét leíró adatokhoz való hozzáférést, mert ha így szabadon mindenki hozzáférhet ezekhez az info rmációkhoz, az a birtokhatárviták elszaporodását jelenti. Ez egy világos, egyenes beszéd. Arról van szó, hogy tudja a jogalkotó, hogy amennyiben megtörjük az ilyen adatmonopóliumot, amelyet legalább 1996 óta, a ’96os törvény óta fenntart az állam, egyrész t nem lehet persze zsíros megrendeléseket kiadni, mert addig, ameddig ez a központosított rendszer van, az van, hogy egyedül az állam adhat ki például szoftverfejlesztésekre megbízásokat. Ha megtörjük az adatmonopóliumot, akkor nagyon könnyű olyan számítóg épes alkalmazásokat készíteni, ami például egy Google Mapsen megjelöli, hogy hol vannak a telekhatárok. Ha szabad az információkhoz való hozzáférés, és nincsen egy ilyen adatmonopólium, akkor lehet, hogy rájönnek a magyar gazdák arra, hogy hibásak az állam i térképek. Nagyon sok esetben az állami térképek XIX. századi adatokon alapulnak, és valóban, nyilván a javaslattevő bizottsági elnök úr attól tart, hogy elszaporodnak a birtokhatárviták. És? És? Becsüljük már annyira a magyar gazdákat, hogy világosan meg ismerhetik azt, hogy valójában az egyes telkek, birtokok helyzete hogyan néz ki! Az a gyanúnk, hogy amennyiben továbbra is ködös az, hogy pontosan hogyan néznek ki a birtokhatárok Magyarországon, ez megint csak az oligarchák, zöldbárók érdekeit szolgálja. Egy zavaros helyzetben könnyű halászni, éppen ezért mi eleve bíráljuk azt, hogy már maga az 1996. évi LXXVI. törvény eredeti szövege is fenntartott egy állami adatmonopóliumot ezen a téren, és különös tekintettel aggályosnak tartjuk azt, hogy a Fontmódosí tó 2. pontja az objektumok helyzetét leíró információkat is, a leíró adatokat is egy ilyen korlátozott nyilvánosságba utalja. Miért gondoljuk azt, hogy nem tartozik azokra az emberekre az információ, akik mondjuk, földet akarnak vásárolni, aki mondjuk, ért ékesíteni kívánja a saját földjüket? Milyen állami érdek sérül, túl azon, hogy amennyiben decentralizáljuk ezeket az adatmonopóliumokat, akkor kevésbé lehet ilyen megrendeléseket kiadni, vagy elszaporodnak a birtokhatárviták? Milyen állami érdek sérül akko r, hogyha például az objektumok helyzetét leíró adatokba szabadon betekinthet minden gazdaember? Összegezve, tisztelt képviselőtársaim: túl azon, hogy ezt az információs monopóliumot ez a törvényjavaslat nem elég bátor megtörni, a beérkezett Fontféle törv énymódosító javaslat egész egyszerűen botrány, és túlmutat a földmérési és térképészeti törvény hatályán. Hiába mosolyog Németh államtitkár úr, az van, hogy a módosító javaslat az információszabadságtörvénybe nyúl bele, egyébként házszabályellenesen. Ez n em különösebben kirívó, hiszen önök tegnap a kiemelt beruházási törvényben módosították például a közbeszerzési törvényt házszabályellenesen, úgy, hogy a jövőben bármikor, amikor van egy zsíros közbeszerzés, amelyikbe nem szeretnék, ha illetéktelen tekinte tek belelátnának, azt kell mondania valamilyen kormányzati személynek, hogy nemzetbiztonsági érdeket sért, és abban a pillanatban el lehet vonni a nyilvánosság elől. (15.00) Ezt tegnap szavaztuk meg. Önök azt szeretnék, hogy a jövő héten szavazzuk meg azt, hogy törvény mondja ki, hogy a parlament hülyének nézi a magyar embereket. Egy ilyen módosító javaslatról fogunk szavazni jövő héten. Azt szeretnék, hogy egy látszólag unalmas, szakmai jellegű törvényjavaslatba belecsempészve az információs szabadságot úg y korlátozzuk általános jelleggel, messze túlhaladva a földmérés és térképészet területén, hogy bármilyen témában egy szaktörvény előírhatja azt, hogy csak az az állampolgár juthat hozzá közérdekű információhoz, aki igazolja a megfelelő szakértelem igénybe vételét. Államtitkár Úr! Ez botrány. Ez azt jelenti, hogy önök megint különbséget fognak tenni emberek között, például abban a tekintetben, hogy kinek van pénze megfelelő szakértemet igénybe venni, és
