Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
2304 Tehát azt gondo lom, hogy az, amiről önök beszélnek, szóval, ezért érzem én azt, bocsásson meg a kifejezésért, hogy ez egy PRszagú valami, mert betették, mert kifelé rettentően jól hangzik, de valójában belül, ha csak egyszer előfordul, óriási problémákat okoz, és nem fo gjuk tudni megoldani. Ezt a gazdasági életben úgy szokták mondani, ha valaki egy problémát nem old meg, a hülyeséget csak további hülyeségekkel lehet tetézni, egészen addig, amíg egyszer össze nem dől. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraib an.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Lamperth Mónika képviselő asszony, kétperces! DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Én csak röviden szeretnék reagálni a Szili Katalin képviselő asszony által elmondottakra. Teljesen egyetértek azzal, hogy az alaptör vény, az alaptörvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési törvény, illetve a Házszabály között komoly ellentmondások vannak, és én a Magyar Szocialista Párt nevében elmondott vezérszónoklatomban arra is rámutattam, hogy alaptörvényellenes bizonyos mego ldás. Tehát szerintem azt az egyébként jogtechnikailag is egyszerűnek tűnő dolgot, hogy akkor döntse el az Országgyűlés, hogy törvényben akar szabályozni vagy Házszabályban… - szerintem egyébként nyugodtan szabályozhatna a Házszabályban, más a törvénynek a funkciója, de ezt most nem mondom el részletesen, és akkor szülessen egy ilyen döntés, és ne variáljunk itt összevissza. De ezt nem lehet megtenni, mert az alaptörvény ezt nem teszi lehetővé. Tehát az én jogi álláspontom szerint egyébként az alaptörvénye llenességet csak alaptörvénymódosítással lehet reparálni. Lehet ezt persze vitatni is, de várom az egyéb jogi megoldást, hiszen az előterjesztő az alkotmányügyi bizottság ülésén elismerte, technikainak minősítve a problémát, hogy itt van valami gond. De é n azt gondolom, hogy ez nem technikai, és nem lehet csak alaptörvénymódosítással kijavítani. Úgyhogy kíváncsian várom, hogy mit gondolnak erről a beterjesztők. Köszönöm szépen. (Göndör István tapsol.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kepli Lajos képviselő ú r, Jobbik. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Még mindig a kiutasításnál maradva, arra próbálok rávilágítani, hogy mennyire szubjektív az, hogy mi minősül a Ház nyugalmát és rendjét sértő kifejezésnek, mennyire szubjektíven lehet ezt megítéln i. Azt szokták mondani, hogy a művészt megilleti az alkotás szabadsága, és ennek keretében használhat ő olyan kifejezéseket, amelyek egyébként lehet, hogy nem tűrik meg a nyomdafestéket. Az országgyűlési beszéd egy retorikai műfaj, néha elragadja a hév a b eszélőt, és előfordul, igen, hogy olyan kifejezést használ, amit egyébként a hétköznapi beszédben nem használ, csak hogy nagyobb nyomatékot adjon annak, amit elmond, a tartalmát felerősítse. Például mi történne akkor, ha én, teszem azt, Petőfi Sándor “Mit nem beszél az a német…” című verséből azt a bizonyos két sort felidézném, amit most nem fogok megtenni, vajon kiutasítanánake engem ezért az ülésteremből? Vagy hogy egy néhány szinttel lejjebb lévő példát is megemlítsek, ha mondjuk, L. Simon László képvis előtársam valamely veretes művéből idéznék, akkor engem utasítanak ki vagy L. Simon Lászlót az ülésteremből? Tényleg nem akarom tréfával elütni a dolgot, de nagyonnagyon szubjektív ez, hogy kinek mi sérti a Ház méltóságát, mi minősül olyan kifejezésnek, é s meddig lehet elmenni abban, amikor idézünk valakitől, hogy ténylegesen felerősítsük a tartalmi mondanivalónkat, és ne menjünk túl egy határon. Tehát az még nem minősül a Ház méltóságát sértő beszédnek attól, ha valaki idéz vagy felhasznál egy kifejezést.
