Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2293 ismétli”, ebben az esetben a házelnök megvonhatja a szót felszólítás után az országgyűlési képviselőtől. Már a tárgytól való eltérés is problémás, hiszen nagyon sok esetben borzasztóan nehéz megítélni egy felszólalás kezdetekor, hogy a képviselő valóban teljesen indokolatlanul tére el a tárgytól, vagy pedig mondjuk, a társadalmi környezetét kívánja az adott problémának érzékeltetni, kimutatni, és mondjuk, azért beszél - hogy egy példát mondj ak - a rossz szociális helyzetről, mondjuk, egy büntető törvénykönyvi vagy egy szabálysértési vitában, mert úgy gondolja, hogy ez a bajok eredője. Ekkor a házelnök, ha szól, és megvonja a szót, akkor azt gondolom, indokolatlanul teszi. Hál’ istennek, eddig e tekintetben elnézőnek és nagyvonalúnak mutatkoztak a levezető elnökök. De amikor valakitől a szót meg lehet azért vonni, mert saját vagy más beszédét ismétli, azt gondolom, ott már komolyabb a gond. A levezető elnök, mondjuk, egy kényes témában, az éppe n aktuális levezető elnök pártjának kényes témában, mondjuk, a vezérszónok után megvonja a szót attól, aki azokat a gondolatokat ismétli. Azt gondolom, hogy ez nonszensz. És az is az, hogy a gondolatok megismétlése önmagában elfogadhatatlan legyen itt, az országgyűlési vitában. Egy példával éltem a bizottsági ülésen, és ezt a példát hívom föl most is. Például mikor az Esztergommal kapcsolatos törvénytervezetről vitázott az Országgyűlés, akkor számos képviselő kérdezte meg, közülük sokan többször, hogy és ho l van Meggyes Tamás, azaz Esztergom volt polgármestere. És úgy hiszem, hogy ennek a kérdésnek sokadszor is helye volt ebben a vitában, mert a polgármester ideérhetett volna, bejöhetett volna. Egyébként is ennek a ténynek a közlése, azt hiszem, hogy helyénv aló. Márpedig, ha elfogadjuk ezt az országgyűlési törvényt, akkor ebben az esetben a házelnök majd megvonhatja a szót. Fölvetem azt is, egyelőre még csak a fölvetés szintjén és nem a kinyilatkoztatás szintjén, hogy bizony, lehet ez a szabály akár alaptörvé nyellenes is, alkotmányellenes is. Hiszen emlékezzenek arra vissza, hogy az Alkotmánybíróság nem egy határozatában mondja ki azt, hogy a képviselői beszédjog korlátozása, bizonyos mértékű korlátozása alkotmányellenességhez vezet, például erre való hivatko zással mondta ki az egyházakkal kapcsolatos törvény alkotmányellenességét. Márpedig úgy hiszem, hogy ebben az esetben a házelnök bizony tartalmi szempontból fog beavatkozni a képviselők felszólalásába, azaz tartalmi korlátokat állíthat az elé vagy azzal ka pcsolatban, hogy egy képviselő mit mondhat és mit nem. Végül egypár szóban a háznagy intézményére szeretnék kitérni. Értem az önök ragaszkodását a ’44 előtti világhoz és azon fogalomrendszerhez, ezt nagyon sok helyen, sok jogszabályban, rendeletben megtapa sztalhattuk. Nem is ez az alapvető probléma a háznaggyal. Úgy lehet értelmezni ezt az intézményt, hogy ez a helyettese lenne az Országgyűlés elnökének. Úgy hiszem, hogy most is megvan a helyettese az Országgyűlés elnökének, ezek az Országgyűlés alelnökei. Úgy hiszem, hogy egy kormánypárt és egy kormánypárti, értelemszerűen a többség bizalmát bíró házelnök kiválasztja majd az alelnökök közül azt, aki, ha úgy tetszik, az ő operatív helyettese lesz. Ehhez nincs szükség új intézményre. Azonban, ha már bevezetik vagy létrehozzák ezt az új intézményt, akkor azt eléggé furcsának tartom, főleg a tervezett jogkörök ismeretében, hogy olyan személy is kinevezhető erre a pozícióra, aki nem tagja az Országgyűlésnek, azaz nem országgyűlési képviselő. Nézzük meg azt, hogy milyen jogköre lehet a háznagynak. Például képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban. Képviseli az Országgyűlést nemzetközi kapcsolatokban. Magyarországot képviseli a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során. Tisztelt Képviselőtársaim! Belegondoltak ebbe? Egy független hatalmi ágat és rajta keresztül Magyarországot egy olyan ember fogja képviselni, aki annak a hatalmi ágnak nem része. (20.30) Olyan ember fogja az Országgyűlést képviselni, aki nem országgyűlési képviselő. Ez szerintem olyan abszurd, mintha a bíróságokat olyan ember képviselné, aki nem bíró, vagy a kormány olyan ember képviselné, aki nem tagja a kormánynak.
