Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2292 a kérdést a miniszternek, aki itt volt a teremben, vagy az államtitkárnak, hogy mondja már meg, hogy miért kellett azt a javaslatot beterjeszteni, miért jó ez a módosítás. (20.20) Elmondtuk az aggályainkat - szót sem kértek a kormánypárti képviselőtá rsak, szót sem kért a kormány tagjaként senki. Azt gondolom, hogy olyan esetekben, amikor azzal találkozunk, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatokként tartalmi, nagyon komoly tartalmi kérdéseket kívánnak újraírni, akkor megengedhetetlen, és valóban a Ház tekintélyét rombolja, hogy az ellenzéki képviselők felvetésére nem érkezik válasz, hogy ebben a záróvitában a kormány vagy a kormánypártok meg sem nyilvánulnak. Továbbmegyek: módosító javaslatokkal - ahogy mondtam - teljesen átírják az általános vitá ban s jó esetben a társadalmi és szakmai egyeztetésen megtárgyalt javaslatot. A jogalkotási törvényben előírt kötelező egyeztetést úgy kerülik ki, hogy átfogó, a jogalanyok széles körét érintő, valójában kormányelőterjesztéseket képviselői önálló indítván y formájában nyújtanak be. Megjegyzem egyébként, hogy ennek az alkotmányellenességét már kimondta az Alkotmánybíróság is. Összességében azt lehet mondani, hogy ez a gyakorlat kiüresíti a legfőbb népképviseleti szerv alkotmányos jogköreit, s tartalmilag gya korlatilag rendeleti kormányzást vezetnek be. Ehhez már csak hozzájön, amit képviselőtársaim szintén felvetettek, hogy néha úgy vitatkozunk a plenáris ülésen, hogy alig van itt képviselő. Voltunk már itt nemegyszer úgy - és azt gondolom, mindenki vissza tu d ilyen példákat idézni , amikor egy, kettő, esetleg három képviselő tartózkodott az ülésteremben. Mindenki tudja azt, hogy vannak olyan képviselők, akik ez alatt a két év alatt egyetlenegyszer meg nem szólaltak a Házban. Vannak olyan képviselők, akik ugy anígy nem szólalnak meg a bizottsági vitákban. Azért járnak be, hogy megnyomkodják a gombot, amikor elkiáltja magát a frakcióigazgató. Azt gondolom, ha valami, ez rombolja a Ház tekintélyét, s ezekre a problémákra egyébként mi ajánlottunk megoldást és aján lunk most is megoldást a módosító indítványainkban. Az a baj, tisztelt Országgyűlés, és megint csak azt mondom, hogy ha valami rombolja az Országgyűlés tekintélyét, az az, hogy az Országgyűlést ez a gyakorlat a szükséges rossz kategóriájába süllyesztette. E szerint a felfogás szerint a parlament egy olyan intézmény, ami a hatékony kormányzati munka felesleges gátja. Ilyen jellegű megszólalásokat hallottunk már több kormánypárti képviselőtől, hogy azért kell ez a gyorsaság, mert az Országgyűlés ne gördítsen akadályt a kormányzati munka útjába. Tartalmilag ilyesmik voltak, hogy milyen megfogalmazással pontosan, azt most nem tudnám visszaidézni. A házszabálysértő gyakorlat s annak részbeni legalizálása pedig egy igen egyszerű üzenetet közvetít, képviselőtársaim : a képviselőknek teljesen felesleges időt biztosítani a javaslatok tanulmányozására, megvitatására, az egyeztetésre s a felkészülésre, hiszen szerepük teljes mértékben formális. Az a jelenség, amit én most vázoltam, úgy hiszem, mindennél jobban rombolja a z Országgyűlés tekintélyét. E gyakorlat megszüntetéséről azonban egyetlen rendelkezés nem szól az előttünk fekvő országgyűlési törvényjavaslatban, sőt, ez a törvényjavaslat átemeli azokat a házszabályi rendelkezéseket, amelyek kifejezetten ezt a jelenséget legitimizálják, ennek a jelenségnek az érvényesülését segítik elő. Utalok itt egyébként a legutóbbi házszabályi módosításra, ahol a zárószavazásokkal kapcsolatban, illetve a gyorsított eljárásokkal kapcsolatban változott meg az országgyűlési gyakorlat a H ázszabály módosítása alapján. Tudjuk azt, hogy a házelnök úr külön embert foglalkoztat arra, hogy miként lehet leghatékonyabban az ellenzéki jogköröket csorbítani, miként lehet az ellenzék jogosítványait korlátozni. Mindehhez képest, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, mellékes, hogy egyegy vállalhatatlan mondatot miként lehet szankcionálni itt, az Országgyűlés épületében. De nézzük meg egy picit konkrétabban a szabályozást. Azt mondja az 52. §, hogy “nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytó l, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét
