Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZILI KATALIN (független):
2282 hogy egyébként az alkotmányos és a házszabályi pilléreken nyugvó szabályozás bőven el égséges ahhoz, hogy a ránk vonatkozó szabályok távlatosan is mankót és kapaszkodót nyújtsanak. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor arról volt szó, hogy egy országgyűlési törvényt alkotunk, én úgy gondoltam, hogy valóban megtörténik ennek a folyamatnak a betetőzése, és a két pillérhez képest alkotunk egy törvényi szabályt, ami azoknak a hiányosságoknak a pótlását is megteszi, amit én magam is említettem, vagy mi itt a Házban nagyon jól tudunk. Ugyanakkor a megalkotás formája, tisztelt képviselőtársaim, számomra teljes egészében szokatlan. Az elmúlt 22 esztendőben a Házszabály vagy bármi, a parlamentről szóló szabály beterjesztését mindig is a frakciók és a pártok egyeztetése előzte meg, sőt mindig ciklus előtt történtek azok a módosítások vagy azok a meg egyezések, amelyek alapján akár a Házszabály módosítására sor került. Így számomra szokatlan volt, mondhatnám azt is, hogy nem elegáns az, hogy képviselői indítványként kerül a Ház elé ez a törvény, illetőleg a Házszabály módosítása, és gyakorlatilag a Ház szabály parlamenti patkóban történő vitájával váltja ki az előterjesztő azt a fajta egyeztetést, ami, azt gondolom, a távlatosságát és a hosszú távú és ehhez tapadó önkorlátozást is feltételezné, így számomra szokatlan volt ez az alkotási mód. Tisztelt Kép viselőtársaim! Nyilvánvalóan fel kell azt a kérdést is tennünk, hogy ennek a törvénynek mi a viszonya az alaptörvényhez, ahhoz az alaptörvényhez, ami pontosan egy évvel ezelőtt került megalkotásra. Egyetértek azzal, hogy egyébként több szabályt próbál össz efogni ez az országgyűlési törvény, ami például a képviselői jogállásról, a képviselők javadalmazásáról szól, vagy akár az együttműködési törvény összegyúrásáról, vagy a Házszabály néhány intézkedéséről, illetőleg néhány házszabályi szabályozásnak a törvén yi szintre történő emeléséről. Azt kell hogy mondjam, ilyen módon gyakorlatilag ez az országgyűlési törvény egy salátatörvénnyé vált, egy mixszé vált, hiszen a Házszabály eddig ebben az ívben az alkotmány és egyébként az általában szokványos törvények közö tt foglalt helyet, így egy speciális helyzete is volt a Házszabálynak. Ehhez képest most egy egészen más hierarchia alakult ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a hierarchiához számomra az is hozzátartozott volna, hogy ha alkotunk egy új országgyűlési törv ényt, akkor én úgy gondolom, jó lett volna egységes szerkezetbe gyúrni a Házszabályt is, és ezzel harmóniában megalkotni. Van egy megjegyzésem még az előterjesztőkhöz az országgyűlési törvény didaktikájával kapcsolatban. Ha észrevették képviselőtársaim, az országgyűlési törvény az elnökkel, a házelnökkel kezdődik, nem is az alakulással és a parlament megalakulásával, ami szintén szokatlan. Ha megengedik, képviselőtársaim, akkor néhány szót szólnék arról is, ami egyébként a szabályozás tartalmi kérdéseit jel enti, elsősorban és szintén az alaptörvénnyel összefüggésben, a háznagyi pozíció megalkotásáról. Felhívnám a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elmúlt esztendőben megalkotott alaptörvény 5. cikk (2) bekezdése úgy szól, hogy az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. Képviselőtársaim, kérdés az, hogy az alaptörvényben kapotte felhatalmazást arra a parlament, hogy egy újabb tisztséget alakítson ki, amiben egyébként a házelnök feladatokat delegál a háznagy számára. Meg jegyzem, hogy 1865ben ezen ház, illetőleg nem ezen ház, de a parlamenti falak között lezajlott egy vita arról, ami a háznagyi pozíció megalkotását jelentette. Ott arra jutottak a képviselő elődeink a vitában, hogy igenis legyen képviselő a háznagy, és ebb en a minőségében ugyanúgy válasszák meg a ciklus elején, ahogy az elnököt megválasztják. (19.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy másik összefüggést is vizsgálnunk kell, amire szintén nem ad a törvény eligazítást: mi a viszonya a háznagyna k a főigazgatóhoz? Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a minőségében talán idézhetném magam is azt a megjegyzést, hogy tulajdonképpen egy ilyen láthatatlan szárnysegédi minőségben kerül a háznagyi pozíció kialakításra, ami, úgy gondolom, hogy elég jelentős ku szaságot is fog jelenteni, főleg abban, ami a házelnöki delegált jogkörök és a főigazgatói feladatok elosztását jelenti.
