Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZILI KATALIN (független):
2283 Van egy másik kérdéskör, amiről szólni szeretnék, ez pedig a nemzetiségi szószóló kérdése. Vissza kell itt utalnom arra, hogy 1992 óta egy alkotmányos mulasztásban leledzett a Magyar Köztársaság parlamentje, ez pedig a hazai nemzetiségek parlamenti képviseletének a megoldása, képviselőtársaim. Tulajdonképpen az a megoldás, ami elénk került, ez nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, amit a választójogi törvényben kialakítottunk. De az számomra egy érdekességet jelent, hogy ezzel gyakorlatilag félmegoldást adunk arra, ami a parlamenti képviseletet jelenti, hiszen a parlamenti szószóló tanácskozási joggal rendelkezik, azonban szavazati jogga l nem rendelkezik. A tisztséget egyébként a választójogi törvény hozza létre, de milyen érdekes, hogy a megszűnési módozatai egyébként az országgyűlési törvényben kerülnek meghatározásra. Azt kell mondanom, hogy ennek a harmonizációja, ha már ez így történ t az önök részéről… - és megjegyzem: magam nem tudok egyetérteni, hiszen lett volna mód arra, hogy a parlament az alkotmányozástól, illetőleg az alaptörvény megalkotásától egészen az országgyűlési törvény megalkotásáig, a sarkalatos szabályaink megalkotásá n keresztül eleget tegyen annak a feladatának, ami valóságos parlamenti képviseletet biztosít a hazai nemzetiségeknek. Arról nem is szólok, hogy egyébként képviselőség szerintem csak egyféle létezik, egyféle jogokkal és egyféle kötelezettségekkel. Szólnom kell a frakcióalakítás kérdéséről is, amiben szintén szeretnék önöknek visszautalni az alaptörvényre, amelyben az alaptörvény 5. cikkének szintén a (4) bekezdése így szól: “Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatár ozott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.” Tisztelt Képviselőtársaim! Van azonban egy másik elv is, ami szintén az alaptörvényben került meghatározásra, méghozzá a 4. cikk (1) bekezdésében, ahol kimondja azt az alaptörvény - h ozzáteszem: nagyon helyesen , hogy az országgyűlési képviselők egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, és e tekintetben nem utasíthatók. Képviselőtársaim, itt van a mandátumszabadság megfogalmazása az alaptörvényben - hozzáteszem: nagyon helyese n , ugyanakkor a frakcióalakítás szabályait egészen az elmúlt 22 évhez képest teljesen szokatlan módon határozza meg a beterjesztő. Hozzáteszem, hogy ezzel gyakorlatilag azt a merev pártrendszert, ami egyébként Magyarországot az elmúlt 22 esztendőben is j ellemezte, tovább fogja bemerevíteni és megszilárdítani. Ha ez volt a cél, akár azt gondolhatom, hogy kétharmaddal nyilván ezzel is egyet lehet érteni, de egyébként ez tagadása annak, ami arról szól, hogy a képviselő személyében képvisel, és ami az alaptör vény 4. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak is ellentmond. Képviselőtársaim, viszont ciklus közben ezt a módosítást megtenni, több mint nem elegáns. Ez több mint nem elegáns, ez olyan, mint - hadd maradjak sporthasonlatnál - amikor mondjuk, egy futballmeccs közben kezdik el a szabályokat módosítani. Úgy hiszem, sokkal elegánsabb lett volna, ha már ezt a szabályt önök valóban az alaptörvénnyel és egyébként az összes többi szabállyal összeegyeztethetőnek tartják, ha a hatálybalépése 2014től kezdődően történik . Félreértés ne essék, ezt nem személyes szimpátia, ezt egy elvi alap mondatja velem. Csak úgy kíváncsi lettem volna, ha mondjuk, 2006ban történik egy ilyen szabályozás vagy bármikor, akkor erre milyen reakciók lettek volna. Képviselőtársaim! Egy megjegyz ést hadd tegyek az előterjesztőnek: ami a nyilvánosság szabályozását jelenti, úgy hiszem, ha már törvényt alkotunk, akkor szükséges a civil kapcsolatok kérdését is törvényben szabályozni; főleg, ha azokat az elveket tekintjük, hogy harmadik személyekre von atkozóan egyébként csak törvényi szinten lehet szabályokat alkalmazni. Néhány szót még engedjenek meg a fegyelmezési jogkörről. Fel kell tennünk azt a kérdést, hogy túlszalade a szükségesség és az arányosság mércéjén. Ebből a szempontból számomra figyelem re méltó az 54. § (3)(4) bekezdése, ami kirívó sértés, rendzavarás esetén a házelnöknek… - és itt csak
