Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2275 utolsó felszólaló, ezért egyrészt megpróbálom összegezni az álláspontjainkat, illetve már most kis reklámot csinálni a módosító javaslatainknak, amelyeket időközben elkészítettünk és benyújtottunk, bízva abban, hogy ezek a jobbító szándékú javaslatok támogatást nyernek. De egy kicsit akkor a vita összegzéseként azért szeretnék egykét fontos gondolatot felidézni a nemzeti együttműködés programjából, mert méltatlanul keveset idézzük a Házban ezt a produktumot, figyelem mel arra, hogy nem csak azért, mert most valaki szereti vagy nem szereti, hanem azért, mert ez Magyarország kormányának a programja. Gyakorlatilag ez az a mező, amiben mozognia kellene a kormánynak, az ellenzéknek pedig elvileg azt kellene tennie - és mi a zt is tesszük , hogy ha és amennyiben a kormányprogramnak megfelelő programvégrehajtást nem látjuk, vagy éppen olyan végrehajtást látunk, ami lehet, hogy benne van a kormányprogramban, de mégiscsak a nemzeti érdekekkel ellenkezik, akkor felemeljük a szavu nkat. Elsősorban azért, mert mi a legfontosabb, és itt azért ez helyes megállapítás a kormányprogramban: “Ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, a rendőrség megerősítése és újjászervezése, a szigorúbb és igazságosabb büntető törvények mellett sokkal gyors abb bírósági eljárásokra is szükség van.” Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy a legfőbb cél gyakorlatilag az kell legyen, hogy a jogállami kiegyensúlyozottságot és igényességet megőrizve azért ezt a fő fókuszt állítsuk magunk elé. Tehát azért ne szakadjunk már el teljesen a valóságtól! Nyilván nincs is illúziónk afelől, hogy most állampolgárok milliói izgatottan, körmüket rágva nézik ezt a vitát, de azért legalább legyen már az a feladatunk és célkitűzésünk, hogy ne ragadjunk le személyi vitáknál, ne ragadj unk le ott, hogy most akkor szeretjük Baka Andrást vagy nem, szeretjük Handó Tündét vagy sem, sok ez a hatalom, kevés ez a hatalom. Tulajdonképpen szerintem megkockáztatom, egyet is kellene értsünk abban, hogy a legfontosabb cél: szolgáljae ez a módosítás i csomag a hatékony, gyors és pártatlan igazságszolgáltatást Magyarországon vagy sem? Tehát számomra ez a fő feltételrendszer, és a kormányprogramból visszaidézek még egy dolgot: “Az elmúlt nyolc évben az emberek hite megrendült az igazságszolgáltatásban, mert fájó módon azt tapasztalták, a törvények az elkövetőket védik, az eljárások elhúzódása pedig sokszor lehetetlenné teszi az igazságos és méltányos döntések megszületését”, és az ilyen elhúzódó eljárások “alkalmasak arra, hogy lerombolják az igazságba v etett hitet, megrendítsék az emberek bizalmát. Az új parlamentnek kötelessége olyan törvények meghozatala, amelyek gyorsítják az eljárásokat, és olyan lépések megtétele, amelyek megteremtik a bíróságok gyors döntéseinek személyi és tárgyi feltételeit.” Teh át számunkra ez a szemüveg az, amit vizsgálunk, és itt, hogyha kicsit túl sok a hatalom, az nekünk nem baj. Tehát mi nem öncélúan és önérdekűen nézzük, hogy most akkor, jaj, istenem, egy elvont jogállami mércének túllendültünk az egyik szintjén, és jaj, tú l sok hatalom van. Azt nézzük, hogy ade garanciát ez a mostani javaslat meg a 2011. évi CLXI. törvény, hogy gyors döntések legyenek, és megfelelő személyi, tárgyi feltételek. Mi azt a választ adjuk erre a törvényjavaslatra, hogy ez a javaslat tartalmaz ol yan elemeket, sőt mondhatjuk azt, hogy többségében vannak azok az elemek, amelyek miatt végül is ez a cél előremozdul. Tehát magyarul az, hogy mondjuk, az Országos Bírói Tanács néhány ügydöntő kérdésben önállóbb mozgásteret kap, vagy éppenséggel, mondjuk, a bírósági alkalmassági eljárással kapcsolatban alaposabb tényállásfeltárást írnak elő, ezek a szabályok szerintünk segítik ezt, viszont vannak olyan elemek, amelyek például nem. Ezért nyújtottunk be például módosító javaslatot, mindjárt elmondom, hogy mel yiket. Például azt, hogy elvenné a javaslat a Velencei Bizottság ledorongoló szavainak hatására a jogegységi eljárás kezdeményezési jogát az OBH elnökétől. Ezzel abszolút nem értek egyet. Tehát nagyon kérem, hogy ne lendüljünk át a ló másik oldalára. Azért , mert most itt megsuhogtatja a kardját a Velencei Bizottság, ráadásul az egész jogegységi eljárással szemben is rendkívül kritikusan szólnak, hogy az egy ilyen szörnyen jogállamidegen megoldás, miközben ez már közel száz éve jelen van a magyar jogrendszer ben, és azért nagyon hasznos tud lenni a bírói jogalkalmazás egységesítése érdekében, számos esetben már nagyon jó, remek, joggyakorlatot
